A spanyolnáthajárvány is madaraktól jött

Kutatások kiderítették, hogyan terjedt át az emberre a történelem legnagyobb áldozatokkal járó influenzajárványa, az 1918-as spanyolnátha. A rendkívüli eredmény segíthet a kutatóknak a jelenleginél jóval korábbi stádiumban meghatározni, mely madarak által hordozott vírusok veszélyesek az emberre nézve - mutat rá a Science-ben megjelent tanulmány.

Az 1918-as, az egész világot érintő járványban nem kevesebb mint 50 millió ember lelte halálát. A brit National Institute for Medical Research kutatói most azt állítják, a vírus akkor (is) madárról terjedt át az emberre.

A vírus csak azokat a sejteket képes megfertőzni, amelyek felszínén meg tud kötődni. Első lépésként az influenzavírus egy hemagglutinin nevű fehérje segítségével hozzákapcsolódik a sejtek felszínén lévő molekuláris kötőhelyekhez, az ún. receptorokhoz.

Az ember, illetve a madarak által hordozott vírusok hemagglutininja más-más szerkezetű receptorokhoz tapad, ezért a madárvírusok általában nem fertőzik meg az embert. A madarakban található hemagglutinin-altípusok közül azonban három (H1, H2, H3) annyira megváltozott, hogy emberben is fertőzést okozhat.

A brit kutatócsoport az 1918-as influenzavírus hemagglutininját tanulmányozva azt találta, hogy annak csak csekély változáson kellett átmennie ahhoz, hogy emberi sejtekhez is hozzátapadhasson, s ez a mutáció vezethetett az évszázad legsúlyosabb influenzajárványához. Az 1918-ból származó vírusminták vizsgálatakor röntgen-krisztallográfiás eljárás segítségével a kutatók meghatározták a vírus hemagglutininjának háromdimenziós szerkezetét, s ebből következtettek a vírus emberre való átterjedésének okára.

Az eredmény segíthet a szakembereknek nyomon követni az influenzavírusok egyes törzseinek mutációit, ám arra változatlanul nincs mód, hogy előre lehessen következtetni a mutáció irányára - így egyelőre az sem lehetséges, hogy egy esetleges járvány terjedését meggátolják. Az 1918-as vírus szerkezetének megismerése azonban lehetőséget nyújt arra, hogy ha egy újonnan megjelent, madarak által hordozott vírust megvizsgálnak és szerkezete nagymértékben hasonlít az 1918-aséra, akkor tudható, hogy az az emberre is veszélyes lehet, s ezért a szokásosnál szigorúbb megfigyelésre van szükség.

A jelenleg Ázsiában pusztító madárinfluenza okozója, a H5N1 jelzésű vírustörzs hemagglutininjának szerkezete jelentősen különbözik az 1918-as vírusétól - mutatott rá Sir John Skehel, a kutatás vezetője.

Az 1918-as spanyolnátha becslések szerint a Föld akkori lakosságának felét, egymilliárd embert fertőzött meg, több áldozatot szedve, mint a történelem bármely jáványa, beleértve a középkor pesitsjárványait. A betegség hasonló tünetekkel kezdődött, mint az influenza: magas láz és izomfájdalom lépett fel, majd a tüdőgyulladáséhoz hasonló tünetek kínozták a betegeket, akik közül sokakat a saját tüdejéből felköhögött váladék fojtott meg. Az 1918-ban kezdődő járvány két év alatt több áldozatot szedett, mint a I. világháború.

A spanyolnátha akkor is a Távol-Keletről érkezett, három hullámban, és az 1918 szeptembere és decembere közt tomboló második hullám okozta a legnagyobb veszteséget.