A nagy kampányprogram

Csakhogy e néhány intézkedés – összesen 17 hasonlót véltem fölfedezni – nem a kampány része, hanem a kormánypárt félidős programjáé. Ha gonosz akarok lenni, akkor azt mondanám, félidőben beindult a választási kampány, a Smer már 2016-ra készül. De így?

A majdnem alkotmányos többséggel rendelkező kormánypárt úgy viselkedik, mintha megijedt volna, s ezért mi, gonosz firkászok, bizony azt írjuk, hogy megijedt. Mert elnökválasztási és europarlamenti eredmények, fiúk mi lesz, ha ez így megy még két évig, tették föl a kérdést. S eközben olyan válaszokat adtak, amelyek nem méltóak sem erős kormánypárthoz, sem önmagát stabil politikai erőnek nevező tömörüléshez. A karácsonyi nyugdíj amolyan folklór, érdekes, mindig bejön, de ne szidjuk a kis nyugdíjból tengődő embereket, a rendszerváltás veszteseinek érzik magukat, nekik itt és most kell 50-100 euró, nem tíz év múlva ezer. De a többi? Ingyenes utazás diákoknak – szép, szép, el is fogadnám, ha az állandó lakhely és az iskola közötti utazásról lenne szó, de mindenhová? Meg aztán, kedves 500 euró bruttóért dolgozó családapa, önnek nem zsenáns, hogy a kétezerért dolgozó cégmenedzser fiának ingyenes utazását az ön adójából állják? Vagy az olcsóbb gáz – ha a világpiacon emelkedik majd a gázár, merthogy oroszok és ukránok, és jön a tél, akkor majd mitől lesz itt olcsóbb a gáz? Sőt, ha lesz Déli Áramlat, márpedig lesz, akkor megint mitől lesz olcsóbb? Csak nem a költségvetési támogatástól? Az is jól néz ki ilyenkor, merthogy 100 eurót megtakaríthat majd egy átlagos háztulajdonos család, de mennyit takarít meg újgazdagék költségvetése fűtött bazénnal és járdával? S ehhez teszi hozzá a mélyen tisztelt miniszterelnök, hogy a gazdagoknak nem jár majd szociális juttatás, no de az elébb megfogalmazottak máris járnak. Miniszternek, munkanélkülinek egyaránt.

A dolgozó diákok (szlovmagyarul: brigádosok) járulékainak és adójának csökkentése jó ötlet, az eltörlés is az lenne, mondjuk ez pont két évet késik. Ugyanúgy, mint a hátrányos helyzetűek asszisztensei jutalékemelése.

Egy dologért viszont dicsérjük meg Robert Fico csapatát. Az ötlet, mely szerint az áfát csak akkor kell kifizetni, amikor a számlát valóban kifizette a szerződő fél, kiváló. Igaz, csak rendbe hozza a dolgokat, mert 1992 óta az állam legnagyobb gazembersége éppen ott volt, hogy a még meg sem érkezett pénzt adóztatta meg, így hitelezve feketén a költségvetést. Az áfacsalásokat meg egyik kormányzat sem tudta megakadályozni. Az áfa a csak megérkezett pénzből való fizetése lehet egyben moralizáló tényező is: mi nem akarjuk előre, te meg ne csald el.

De most vissza Földre: bár a legutóbb említett intézkedés akár forradalmi is lehet hazai viszonyaink közt, attól még a csomag, amit szombaton olvastunk ki a kormányfő szavaiból, bizony kampányprogram marad. A Smer önreflexiójában ennyire tellett. Több, mint anno Mečiaréknál, de nem elég. Ez a program nem reflektál, csak előre menekül. Előre, a 2016-os választásokhoz, addig több alkalommal lehet belőle sajtótémát faragni, folyamatosan adagolni a dolgokat, hátha elég lesz egy újabb négyéves megbízatásra. No de aztán? Csak nem a várva várt vízözön?