A gyógyítás „orvoslása”

Az egészségügyi reformok a betegek javát szolgálják – hirdeti Rudof Zajac miniszter. Újabban az ellátás minősének javítására összpontosít, és azzal riogatja az orvosokat, hogy értékelésüknél (egyebek között) számba veszik, ki milyen gyógyszerrel kezeli betegét. A gondom az, hogy nem az orvosság minőségére kíváncsi a lelkem, hanem kizárólag az árára. Vagyis arra, hogy az a fránya fehérköpenyes eredeti, tehát drága gyógyszert vagy „klónt” (a miniszter kedvelt kifejezése – a szerző megj.), vagyis olcsóbb generikus orvosságot ír fel a betegnek. Nem vitás, bizonyos esetekben a minőségi betegellátás kategóriájába belefér az is, ha az orvos a 25 éve piacon lévő orvossággal gyógyít. A baj csak az, hogy az illetékeseket kizárólag a költségek érdeklik, a betegek nem. Egy sok nyavalyában szenvedő turócszentmártoni kisnyugdíjas szívbaját eredeti orvossággal kezelte a kardiológus. A szer bevált, amit nemcsak a bácsi közérzete, hanem vizsgálati eredményei is bizonyították. De mert sok szívgyógyász élt a minőségi kezelés lehetőségével, a biztosítók tiltakozni kezdtek a megemelkedett gyógyszerkiadások miatt. A legközelebbi kategorizáláskor „orvosolták” a bajt, minimálisra csökkentették a gyógyszertámogatás összegét. Azzal érvelve, hogy az eredeti gyógyszer hatóanyagának van megfelelő, olcsóbb változata. A kisnyugdíjas nem tudta vállalni a havi több mint 400 koronás többletkiadást, ezért orvosa átállította generikus gyógyszerre. Nem érezte magát jól, de mert az élet türelemre szoktatta, ki akarta várni, míg szervezete megszokja a „klónt”. Nem szokta meg, allergiás rohamot kapott, hetekig kezelték drága orvosságokkal, kenőcsökkel. A kardiológus újabb generikummal próbálkozott, ám az eset megismétlődött. Csak a válaszreakció jóval erősebb volt az előzőnél, a kenőcsökön, orvosságokon kívül a bácsit injekciózni kellett, infúziós kezelésre szorult. A szakorvos ajánlására, hiszen esetében a másolatok bizonyítottan nem váltak be, a bácsi az egészségbiztosító felülvizsgáló orvosánál kérvényezte az eredeti gyógyszer térítését. Hiszen a törvény is kimondja, indokolt esetben kivételt tehet a biztosító. A felelős személy másképp értékelte a kisnyugdíjas helyzetét, állapotát – és kérését elutasította. Hozzáértése, jó szíve, együttérzése (sic!) jeléül azt ajánlotta a szerencsétlennek, hogy a két kudarc után próbálkozzon csak tovább, még vagy ötfajta generikus gyógyszer közül választhat... Milyen minőséget emleget a miniszter úr?!