A savanyú káposzta előnyei és hátrányai

Fő összetevője a friss káposzta, a cukor és a só, de néha sárgarépát, kapormagot, áfonyát vagy babérlevelet adnak hozzá. Minden összetevőt szorosan üvegekbe vagy hordókba raknak, és sötét helyen hagyják, hogy az erjedési folyamat megkezdődjön. 

„A káposzta erjedése a baktériumoknak köszönhető, amelyek a káposztából származó cukrokat tejsavvá alakítják. Ez adja jellegzetes savanyú ízét. Ami az előnyöket illeti, a savanyú káposztának magas a C-vitamintartalma, ami erősíti az immunrendszert, segít leküzdeni a fertőzéseket. Az erjedés során képződő tejsavbaktériumok egészségesen tartják a bélflórát, javítják az emésztést és segítenek a székrekedés megelőzésében. A savanyú káposzta rostokban is gazdag, ami szintén hozzájárul a megfelelő bélműködéshez” 

– magyarázta az orvos. 

Minden jótékony tulajdonsága ellenére a savanyú káposztát csak mértékkel érdemes fogyasztani. Az optimális mennyiség felnőttek számára körülbelül 100–200 g naponta. 

„Sok rostot és probiotikumot tartalmaz, ami puffadáshoz és gyomorpanaszokhoz vezethet. Elég sok só is van benne, ami megemelheti a vérnyomást és hozzájárul az ödémához. Az erjedés során képződő savak irritálják a gyomornyálkahártyát, ezért a savanyú káposzta nem ajánlott gyomorhurut, fekély és reflux esetén. A magas sótartalom miatt az ilyen káposzta túlterhelheti a veséket, ezért vesebetegségben szenvedőknek nem ajánlott” 

– mondta a szakértő. 

Megjegyezte, hogy a savanyú káposzta hosszú ideig tárolható a benne lévő tejsav és só miatt, amelyek természetes tartósítószerként hatnak. Megromolhat azonban, ha a tárolási feltételeket megsértették, vagy túl sokáig állt. 

(MH)