A baszkoknak már öt éve nincs napilapjuk

Több mint öt év telt el azóta, hogy a spanyol hatóságok betiltották az egyetlen baszk nyelven megjelenő napilapot, az Euskaldunon Egunkariát, mivel vezetői állítólag kapcsolatban álltak az ETA terrorszervezettel. A vádat azóta sem sikerült bizonyítékokkal alátámasztani, ahogyan nem tűzték ki a bírósági tárgyalás időpontját sem.

2003. február 20-án a bíróság a napilap megjelenésének ideiglenes beszüntetéséről határozott. A döntés két alapvető vádpontra épült. Az első szerint a napilapot az ETA pénzelte, a második szerint pedig a terrorszervezet a szerkesztőbizottságba delegált emberein keresztül irányította is a médiumot. Az azóta eltelt öt év során a felsorolt két vád közül egyet sem sikerült bebizonyítani. Mi több, a hatszáz oldalas bírósági határozat nem is tartalmazza az ETA-finanszírozásról szóló állítást, mintegy megfeledkezve a vád egyik sarkalatos pontjáról. Ami a terrorszervezettel való összefonódást illeti, az évekig tartó vizsgálat csupán egy dokumentumot volt képes felmutatni, amelyben az ETA kifejezi az Euskaldunon Egunkaria szerkesztőbizottságába való tagjelölés szándékát. Mégis megszületett a napilap ideiglenes beszüntetését elrendelő határozat, majd egy évre rá a kiadó felszámolását is elrendelte a bíró. Ezzel – a jogerős ítélet meghozatalát megelőzve – le?he?tetlenné vált a lap újraindítása is.

Az Euskaldunon Egunkaria volt az egyetlen, a baszkok által beszélt euskera nyelven megjelenő napilap. 1990-től jelent meg, addig csak euskera nyelvű rádió és televízió állt a baszkok rendelkezésére. A napilap kiadásának nagy jelentősége volt, hiszen azon kívül, hogy anyanyelvükön tájékoztatta a baszkokat, jelentős szerepet töltött be az euskera köznyelvesítésében is. Az Euskaldunon Egunkaria meg?alapításához baszk nem?ze?ti?sé?gűek ezrei járultak hozzá anyagilag, s a lapot mind a Spanyolországban, mind a francia területen élő baszkok olvasták, tizenhárom éves fennállása alatt az Euskaldunon Egunkaria ellen sosem folyt bírósági eljárás. A baszk kisebbségi napilap ügyében eddig tizenkét személy ellen hoztak fel vádat, mindannyian szabad lábon várják, hogy kitűzzék a bírósági per időpontját. Egyikük azonban 18, ketten pedig 8 hónapot töltöttek előzetes letartóztatásban. Ezen kívül nagy nemzetközi felháborodást váltott ki, hogy a bezárási művelet során a Spanyol Civil Gárda tagjai öt fogva tartott személyt – szerkesztőket és újságírókat – megkínoztak. A beavatkozás olyan nagy visszhangot keltett, hogy az ENSZ különleges kínzásellenes megbízottja találkozott az érintettekkel, aminek alapján rendkívül elmarasztaló jelentést adott ki a baszk fogva tartottakon elvégzett kínzásokról.

A baszk társadalmat sokkolta egyetlen napilapjuk váratlan betiltása, s azonnal kampányt indítottak a hatósági döntés ellen. Két nappal a bezárás után Donostia (San Sebastian) utcái tiltakozók ezreivel teltek meg, akik az Előre Egunkaria! szlogennel követelték a döntés eltörlését. A baszkok a közösségük ellen irányuló támadásként értelmezték a betiltást, s a lap vezetői ellen felhozott vádakat koholmánynak titulálták. A társadalmi megmozdulások több hónapon át tartottak.

A sokkoló hírek nem hagyták hidegen a nemzetközi közvéleményt sem. Az Euskaldunon Egunkaria betiltása ellen számos ismert szervezet, köztük a Nemzetközi Pen Klub, az Amnesty International, a Riporterek Határok Nélkül, valamint nagy tekintélyű médiumok – TIME, The Guardian, The Independent, Le Monde, The Washington Post, RAI, BBC stb. – tiltakoztak. A nemzetközi sajtó továbbra is figyelemmel kíséri az Euskaldunon Egunkaria sorsát, valamint a sajtószabadság érvényesülését Baszkföldön.

Bár a tárgyalás időpontja máig nem ismert, akár hónapokon belül is elindulhat a per. Az ügyet a terrorista bűntényekkel foglalkozó speciális bíróság viszi, a tizenkét vádlott ellen közösen 280 évnyi börtönbüntetést és 234 millió euró bírságot javasol az ügyész. További részletek: www.egunkaria.info