Szencen újjászületett

SUSLA BÉLA

Miben volt olyannyira fontos számára az idei szenci siker?

Óriási fontosságot tulajdonítok ennek a győzelmemnek. A tavalyi lengyelországi világbajnokságra – amely egyébként az első ilyen megmérettetés volt sportpályafutásom során – alaposan készültem, s úgy éreztem, bal kézzel ott lehetek a legjobbak között, akkor még a 85 kilósok kategóriájában. Eredményeim is voltak a vb előtt, s igencsak optimista voltam. Vagy pontosabban így fogalmazhatnék: nagyon akartam. Még egy éremszerzést sem tartottam lehetetlennek. Sajnos, ebből nem lett semmi, sőt, egy hatalmas kudarc ért északi szomszédunknál...

A legjobb hatba kerülésből nem lett semmi... Mennyire törte le ez az eredménytelenség?

Bal kézzel mindenképpen a hat legjobb között akartam lenni. A kudarc annyira lerakott, hogy többször is úgy éreztem, nem vagyok, nem leszek képes helyrejönni. Abbahagytam az edzéseket, vagy ha bele is kezdtem, tíz–tizenöt percnyi gyakorlást követően egyszerűen befejeztem. Boszszantott a vb-kudarc, annál is inkább, hogy tavaly nyáron rengeteget készültem az őszi lengyelországi viadalra. A hét folyamán négy–öt napot keményen edzettem, egy alkalommal asztalon, emellett természetesen súlyzókkal és különféle speciális gépeken. Nem jött össze a siker, s érdekes, hogy jobb kézzel viszonylag jó eredményt értem el. Azt hiszem azért, mert úgy éreztem, a jobb kezemmel nem okozhatok csalódást.

Tehát lényegében az agyban lejátszódott egy folyamat, mely a bal kézzel mindenképpen sikert diktált?

Egyértelműen. A sportpszichika egy felettébb érdekes folyamat.

Miben látták a sikertelenség okát a sporttársak?

Többen hasonlóan vélekedtek, mint én, tehát hogy módfelett akartam a sikert, mások viszont megjegyezték, hogy keveset edzettem partnerrel, nagyon magamra maradtam, túlságosan a súlyzókra és a speciális sporteszközökre összpontosítottam.

Kivel lehetett volna komolyabban edzenie?

Hát, talán Ukrajnába kellett volna mennem edzőpartnert keresni. Vagy Magyarországra Kovács Petihez. Mert idehaza ebben a súlycsoportban, és ez nem túlzás, nincs nagyon megfelelő partnerem...

Meddig tartott a letörtség, az edzéskihagyás?

Tulajdonképpen egészen az év elejéig. Akkor viszont határozottan azt mondtam, folytatni akarom, nem veszhet kárba az eddigi kemény munka, előttem a jövő, s a korábbi eredményeim is egyértelműen ösztönzőleg hatottak.

A Szenci Kéz 21. kiírásán azonnal megszületett az eredmény. Minden bizonnyal hatalmas buzdításnak, löketnek számít a bal kézzel elért győzelme a tóparti városban...

Valóban rengeteget jelent számomra a Szencen elért siker. Mind bal, mind pedig jobb kézzel a fináléba kerültem, s mindkét alkalommal jó barátom, a többszörös magyar válogatott Kovács Péter volt az ellenfelem. Bal kézzel én győztem, jobbal pedig Peti volt eredményes.

Ui. Azóta már lezajlott az országos bajnokság is, s Hervay László a 95 kilósok között bal kézzel arany-, jobb kézzel bronzérmes lett a vavrečkai versenyen.