Doll futballmagyar lett

Kiesett a Fradi a Bajnokok Ligája selejtezőjében, és a felkészüléssel kapcsolatos kérdésre Thomas Doll azt válaszolta, hogy ő bizony mindent ugyanúgy csinálna végig, ahogy azt a Partizani elleni meccs előtt tette. Hát, igen. Az eredmény magáért beszél.

Ülök a keszthelyi kikötőben, a teliholdat bámulom, felhőfoszlányok mögé bújik, majd ismét előbukkan. Két macska kergeti egymást a sétányon, valaki kidugja a fejét a sátorból. Nyaralok. Egy hete bosszankodva hagytam ott a Fradit a kutyaütő albán csapatot látva, de majd a Salzburg ellen, gondolom. Aztán ránézek a telefonomra, és égnek a vonalak, a Messenger, a Facebook, aztán a Livescore. A tizenegyesrúgások után megjelenik a „továbbjutó” ikon – a Partizani Tirana neve mellett. Kiesett a Fradi a Bajnokok Ligája selejtezőjéből.

Mondanám, hogy nem nagy ügy, volt már ilyen, ugorjunk. Miközben ez világraszóló szégyen.

Szégyen, mert néhány héttel ezelőtt a magyar focisták (köztük a Fradiban szereplők is) bebizonyították, hogy tudnak világszínvonalon teljesíteni. Demagóg a mondat, de igaz: a magyar válogatott az Európa-bajnokságon 3:3-as döntetlent játszott a későbbi győztes Portugáliával.

Szégyen, mert ez az ellenfél korántsem volt világszínvonalú. Az albánok elsősorban időhúzásban, fetrengésben mutattak kiemelkedő teljesítményt. A Partizani a korábbi 23 nemzetközi kupapárharca közül mindössze hármat tudott megnyerni. Jegyezzük fel, kiket győztek le: a svéd Atvidabergs (1970, KEK), az izraeli Maccabi Netanya (2003, Intertotó-kupa) és a máltai Birkirkara (2004, UEFA-kupa) csapatát. Sajnálkozhat a meccs után Lovrencsics, értetlenkedhet a sajtó, de a Fradi szerdán megajándékozta története legnagyobb sikerével a Partizani Tiranát. Legyőztek egy egykori VVK-győztest, soha többé nem lesz ilyen eredményük.

A legnagyobb szégyen mégis az, ahogyan az úságírók és a szakvezetés reagált az eredményre. Írjuk ki (mint ahogy ezen túl mindig ki kellene írnunk nagybetűkkel): ők azok, akik abból a szégyenteljes közegből élnek, méghozzá magas nívón, amely újfent leszerepelt. A Fradi gyakorlatilag tavaly ősszel bajnok lett, a szakvezetés nagyjából nyolc hónapja tudhatta, hogy a csapat számára legfontosabb párharcok idén nyáron következnek. Ehhez képest mi történik? A Fradi már az első körben leég az albán bajnoki ezüstérmes ellen (mivel az első helyezettet bundaügy miatt kizárják a sorozatból). Nem a Salzburg verte meg a Fradit, nem a Steaua Bukarest vagy a BATE Boriszov, hanem ez a Tirana.

És akkor az újságírók a sajtótájékoztatón olyan kérdéseket tesznek fel Thomas Dollnak, hogy mi lesz a következő két nap programja? Azt a kérdést valahogy nem merte feltenni senki, hogy mikor adja be a lemondását? A Zeljeznicar után ugyanis ez már kicsit sok, Herr Doll.

Persze, minek annyit okoskodni. A felkészüléssel kapcsolatos kérdésre az edző például azt válaszolta, hogy ő bizony mindent ugyanúgy csinálna végig, ahogy azt a Partizani elleni meccs előtt tette. Hát, igen. Az eredmény magáért beszél. Lesújtó, hogy az eddig szimpatikus Doll is megtanulta a futballmagyart. Az NB I-be, mondjuk, pont elég lesz.