Vadregényes út az égbeszökő sziklák alatt

Talán ilyenkor, vénasszonyok nyara idején a legszebb a Gömör-Tornai Karszt és az ország legnagyobb és legismertebb sziklaszurdoka, a Szádelői-völgy.

Szádelő (Zádiel)

A völgyben csörgedező patak mellett sétálni megnyugtató. A túraút mindössze egy óra alatt végigjárható.

Egy kis geológia

Ez az igen figyelemreméltó természeti jelenség tulajdonképpen egy karsztba vájt folyóvölgy, amelyet a középső triász wettersteini mészkövének kioldásával, eróziójával a Blatnica, magyar nevén a Szár-patak alakított ki évmilliók alatt. Olyan elképzelés is van, mely szerint a patak előbb földalatti járatokat, hatalmas barlangrendszert mosott ki, majd ez földrengések miatt beszakadt, s a víz már egy szűk mederben kereste magának az utat tovább a Bódva folyó, a terület vízgyűjtője felé. A Szádelői völgy mintegy négy kilométer hosszú, s vannak olyan részei, ahol alig szélesebb tíz méternél. A völgy fölé emelkedő sziklák kétszázötven-háromszáz méteres magasságig emelkednek. Az eróziós geológiai hatásoknak köszönhetően különleges formák alakultak ki a völgyben, ilyen a 105 méter magas Cukorsüveg-szikla. Csak magában a Szádelői-völgyben mintegy száz barlang található, főleg kisméretűek, inkább üregek, a leghosszabb földalatti képződmény a Titkos barlang, amely bő hatvan méter hosszú és körülbelül nyolc méter mély. Ismert a Királybarlang, amelyben állítólag a Muhi csata után errefelé menekülő IV. Béla király lelt szállásra. A környéken sok helyen előfordul az édesvízi travertin, amely olcsó, jól megmunkálható, de tartós és mutatós építőanyag, a múlt században még szinte mindegyik településen használták építkezésekhez. Maga a Szádelői szurdok 1954-től védett terület, a mintegy 215 hektáros területen kétszázötven védett állatot és hetven védett növényt tartanak nyilván. A terület védettségének viszont hátránya is van az idelátogató szempontjából, a völgyben sétálva már szinte semmit nem látni a fölé magasodó sziklákból a buja növényzettől. Aki viszont veszi a fáradságot, és a keleti vagy a nyugati oldalon lévő sziklaperemekhez vezető turistaösvényekre felkapaszkodik, felejthetetlen látványban lesz része. Nyugat felé a Szoroskő, a Volovec nyúlványai felé, dél felé a Torna völgyére, keleti irányba pedig a Zempléni hegység és Kassa felé, valamint a közeli Torna vára és az Áj falucska melletti kanyonra nyílik gyönyörű kilátás.

Mesék, regék, történelem

A második országépítőnek nevezett királynak, IV. Bélának Torna megyében igen nagy kultusza van, ami valószínűleg onnan ered, hogy Tornagörgőn egykor királyi szálláshely és vadászkastély állt. A vidék azonban sokkal korábban lakott volt már, az őskor embere számára éppen ez a völgy jelentette a kapcsolatot a Kassai medence és a Rozsnyói medence közt. Ennek védelmét, felügyeletét egy, a völgy peremén álló bronzkori vár látta el, ennek nyomai ma is jól láthatók a Tornai vár felé vezető turistaút mellett, a keleti peremen. Egykor szekérút, később közút vezetett át a völgyön, viszonylag gyorsan lehetett eljutni Tornáról Barka, majd Rozsnyó felé. A hunokról, vagyis Attila király fiáról is él itt egy monda. Eszerint a völgy peremén bukott alá repülő szárnyas lováról Dengezik herceg, akit a fellázadt gótok üldöztek. Holttestét a fivére, Ellák herceg találta meg, és ide temettette el, ő pedig népével együtt a sziklás hegyek alatt telepedett meg. A patakot az elesett hun herceg emlékére nevezték el Szár-patakjának, a környező hegyeket pedig Szár-hegységnek. Ezt a mondát még Stibrányi Gusztáv jeles geológus, hegymászó, barlangász gyűjtötte fel bizonyos Józsa Sándor szádelői gazdától. Szent Lászlóról is megőrzött az emlékezet mondákat Szádelővel kapcsolatosan. Az igazság az, hogy eddig hun korból származó régészeti lelet sajnos nem került elő ezen a vidéken, de középkori és honfoglalás kori emlékek igen. Torna megye és az ország felfedezésre, megismerésre érdemes vidéke ez, az év minden szakában gyönyörű, de ilyenkor ősszel igazán színpompás.