Sycorax – nem metálzenekar, diákszínpad

Rendhagyó módon alakult a bodrogközi település gimnázi- umának diákszínpada. Nem a gimnázium tanáraitól jött az ötlet, hanem a diákok kerestek valakit a felnőttek közül, aki segítene nekik megvalósítani az elképzeléseiket.

Királyhelmec

Bari Fatima, a csoport egyik tagja elmondta, négy évvel ezelőtt szerettek volna színre vinni egy darabot, de mindenütt, ahol szerettek volna fellépni, azt akarták tudni a szervezők, ki az a felnőtt személy, aki a társulatot vezeti, akivel tárgyalni lehet. Pekárovics Marianna, a gimnázium magyartanárának személyében hamarosan meglett a társulatvezető. „Sycorax, akiről a csapatot elnevezték, Shakespeare Vihar című darabjának egyik szereplője. Mivel egyrészt tisztelegni szerettem volna az általam nagyon szeretett és tisztelt szerző munkássága előtt, másrészt pedig az sem volt elhanyagolható szempont, hogy jól hangzó, ám szokatlan nevet válasszunk – a boszorkány nevét vette fel a társulat. Ez utóbbi elvárásnak olyannyira sikerült megfelelnünk, hogy a kezdetekkor néhány embernek el kellett magyaráznunk, a Sycorax nem metálzenekar, hanem diákszínpad” – mesélte a csoport vezetője.

A Sycorax először a helyi nyugdíjasklubban lépett fel, népi betlehemes játékokkal, majd komolyabb lépésekre szánták el magunkat. Elkészítették Szászi Zoltán és Gyenes Gábor Kamasz című művének színpadi változatát, melyet Szerelem címmel lírai összeállítás követett. Az iskolai zenekarral kiegészülve sikeresen szerepeltek a kassai LitFest rendhagyó irodalmi esten is, ahol kortárs szlovákiai magyar költők műveiből állítottak össze egy csokorra valót. Az idei választás egy Székely Csaba-drámára, pontosabban politikai gyerekdarabra esett. A mű eredeti változata három, más-más helyszínen és szereplőkkel játszódó történet. Ebből a sycoraxosok kettőt, két ellentétes világban (a szellemek és az ovisok világában) játszódó történetet adtak elő. A dráma mindhárom részének mozgatórugója, a szereplők tudtával vagy tudtán kívül, az idegengyűlölet. A szellemek birodalmában még, az ovisok világában már megjelenő társadalmi, illetve szociálpszichológiai jelenség önmagában véve is természetellenes. S mivel ez ellen legelőször úgy tudunk bármit is tenni, hogy beszélünk róla, a diákok döntése után nem is volt kérdéses az idei darabválasztás. Ugyan a Jókai Napok zsűrijének tetszését nem nyerte el a produkció (illetve az ítészeknek inkább a szerző személyével és munkásságával kapcsolatosan voltak kifogásaik – a szerk. megj.), az eset nem szegte a társulat kedvét. Már csak azért sem, mert mind Komáromban, mind a királyhelmeci bemutatón a közönségnek nagyon tetszett a darab.

Legközelebb a kisgéresi Szőlőfürt citerazenekar t mutatjuk be.