Huba vezér sírjától a Világlátóig

SZÁSZI ZOLTÁN

Ez persze csak legenda, semmi valóságalapja nincs, az viszont biztos, hogy Méhi községet a gömöri királyi vár tartozékaként mézbeszolgáltatásra, méhészkedésre kötelezték. Innen ered a neve. Méhi az egész Kárpát-medencében egyedülálló hely, tágabb határában a legősibb emberi megtelepedés bizonyítékaitól kezdve minden történelmi korszak hagyott nyomokat. Régészeti szempontból Méhi és környéke különleges hely.

Hol van

Huba vezér sírja?

A néphit sokáig azt tartotta, hogy a Méhi határában lévő Halomszer-dűlő nem más, mint Huba vezér sírja. 1909-ben Hűvössy Lajos és Loysch Ödön talán éppen ezért is itt végezte el Gömör megye első szervezett régészeti feltárását, amely megállapította, hogy a halomsír vaskori, Huba vezérhez az égvilágon semmi köze nincs. Méhi környékén igen gyakorta fordított ki az eke emberi csontot, cseréptöredéket, a falu a későbbiekben nem kerülte el a régészek figyelmét. 1982-ben itt, a település határában, a Feketesár-dűlőben európai jelentőségű leleteket tárt fel a rézkorból, a Badeni kultúra népének korából B. Kovács István régész. A hamvasztásos halotti rítust mutató antropomorf urnák méhi istentriász néven vonultak be a régészet európai történetébe. Hozzájuk hasonlók legközelebb a törökországi Anatólia tartományban fordulnak elő. B. Kovács István tréfásan mindig úgy emlegeti Méhi környékét, hogy olyan, mint az állatorvosi ló, melyen minden betegség bemutatható. Méhiben a rézkortól, a bronzkoron át, a vaskoron, a népvándorlások korában, a kora és kései középkoron át egészen az utolsó háborúig minden korszakból található lelet. Elgondolkodtató, hogy ezt az adottságot eddig nem fordították a falu, az itt élők javára. Talán egyszer erre is sor kerül.

Mit keres itt Kossuth Lajos rokonsága?

A Kossuth-család az adatok szerint már a 18. század második felétől birtokos volt Méhiben. Címerük, a háromágú liliomra felkapaszkodó kecskebak a méhi régi temető ősgesztenyefákkal körbevett családi sírboltján is jól látható. A szabadságharc neves vezérének elsőfokú unokatestvérei alusszák itt örök álmukat, a helyiek emlékezete szerint a méhi Kossuthok részt vettek a forradalom harcaiban. Egykor a falu felvégén álló, vályogtéglából épített kúriájuknak mára nyoma sincs, egy a régi alapok nyomvonalát részben követő új családi ház áll a helyén. A Kossuthok, a kúria régi lakóinak sírjai meg ott domborulnak a régi temetőben, amely az egykori, István király korabeli Lászlófala helye, sáncokkal megerősített telephely, amelynek buckái alatt a tudósok Gömör megye talán első kőépítésű templomának a nyomait sejtik. Igaz-e, nem tudni.

Körpanoráma

a Világlátóról

Aki itt barangol, annak érdemes felfedeznie a Hanva nemzetség földjének mondott vidéket, Runyát és Hanvát is. Runyában találtak pattintott kőkorból származó eszközöket, melyeknek korát 200 ezer évre becsülték. Érdemes kitérni a Méhitől alig pár kilométerre, Runya község mellett, a kenyérformájú dombok karéján lévő Madzagpusztára. Itt töltötte utolsó nyári vakációját Radnóti Miklós. A pusztától pár száz lépésnyire van a Világlátónak nevezett hely. Jó időben páratlan kilátást kínál a Világlátó. Észak felé a Királyhegy, a Vashegy, a Kakas, a Vepor, majd keletebbre fordulva a Pozsálló, az Aranyasztal, a Pelsőci-nagyhegy, a Kónyár, a Szilicei-fennsík karszttömbjei fehérlenek. Tornalja felett a Baglyas, délebbre a Putnoki dombság, majd az egész Bükk-hegység láncolata, nyugatabbra pedig a Mátra csúcsai láthatóak. Nem véletlenül Világlátó a hely neve.