Pálháza/Kisbári. Indokolatlannak tartja a kelet-szlovákiai Kisbári ( Bara) kataszterében található perlitlelőhely feltárását Európa második legnagyobb perlitbányájának tulajdonosa.
„Fölösleges perlitbányát nyitni Kisbáriban”
Farkas Géza hangsúlyozta, nem a potencionális versenytársaktól való félelme készteti arra, hogy véleményt mondjon a határon túli térségben tervezett beruházásról, hisz a pálházai vállat termékeivel jelenleg az európai uniós piac 30–35 százalékát fedi le, a kontinens 16 országának 70 cégével állnak üzleti kapcsolatban. Nemrégiben nyitottak egy új tárnát, melyből a következő 80–100 évre elegendő nyersanyagot tudnak kitermelni. Az ügyvezető tájékoztatása szerint Európában manapság a legalább 95 százalékos tisztaságú perlitet lehet csak eladni, ilyen a földrészen mindössze három helyen, Méloszon, Szardínián és Pálházán található. A kisbári perlitet ráadásul csak külszíni fejtéssel és robbantással lehetne kitermelni, s ez a módszer komoly környezeti károkat okozna. A területen eddig viszonylag kevés próbafúrást végeztek, egy ilyen feltárásnak ugyanis a költségei horribilisek – nagy valószí?nűséggel ez a befektetés soha nem térülne meg. Tájvédelmi körzetben egyébként nem lehet perlitet bányászni. Telkibánya környékén és a Tokaj-hegyaljai borvidék magyarországi részén is jelentős lelőhelyek vannak, de ezeket eddig meg sem próbálták kitermelni. Farkas Géza számára ezért is érthetetlen, hogy a borvidék szlovákiai részének tőszomszédságában egy ilyen beruházást terveznek.
Csizmadia Albert, Kisbári polgármestere úgy nyilatkozott, hogy a kassai körzeti bányahivatal korábban már adott ki engedélyeket az itteni lelőhely feltárásával kapcsolatban, ám ezek ellen a község fellebbezett. A falu lakosainak több mint kilencven százaléka ellenzi a bánya megnyitását, a beruházás ellen a helyi borászok, a Kassa megyei önkormányzat és Zdenko Trebuľa megyei elnök is tiltakozott.
Jelentéktelen mennyiség
Szakemberek szerint Kisbári térségében kb. 8 millió tonna perlit található, ám azt csak 2,5 millió köbméter meddő kőzet és egyéb hulladék megmozgatásával lehetne kitermelni. A külszíni fejtés és a robbantások során felszálló por lerakódna a növények levelein, és ez veszélyeztetné a térségre jellemző szőlőtermesztést és bortermelést. Arról nem is szólva, hogy a tájképromboló beruházás a vidéki turizmus fejlesztésére sem gyakorolna kedvező hatást. (leczo)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.