Falumúzeum nyílt Sárón

Sáró. Kétéves erőfeszítés után tettek pontot – ha nem is egy történet, de – egy fejezet végére múlt pénteken a Zselíz és Léva között található, 1650 lakost számláló községben.

Még 2003-ban készültek el azok a tervek, amelyek a falu 1928-ban épült volt körjegyzőségének, a későbbi helyi nemzeti bizottságnak, majd községi könyvtárnak és az ifjúsági és sportklub helyiségeinek otthont adó épületnek a falumúzeummá alakítását célozták. A „Falumúzeum – A múltban a jövő” nevű projektet a falu az Európai Unió (EU) Sapard előcsatlakozási alapjához nyújtotta be, és 2004 áprilisában megkezdődtek az év végéig tartó munkálatok.

Az épület felújítása 5,095 millió koronába került. A falumúzeum avatására Eduard Kukan külügyminiszter és Eric van der Linden, az EU szlovákiai nagykövete is ellátogatott: a község polgármesterével, Judita Trníkovával közösen vágták át a falu zászlajának színeit viselő piros-zöld szalagot.

Az első kiállítóteremben rövid kultúrprogramként Horváth Teréz, a budapesti ELTE eszperantó, menedzsment és szlavisztika szakos, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológia szakos hallgatója latin nyelvű egyházi énekeket adott elő. Judita Trníková üdvözölte a vendégeket, majd összefoglalta a soketnikumú és gazdag, már a Krisztus előtti 5–6. évezredből származó régészeti leletanyaggal is rendelkező falu történetét. Magyarok, szlovákok és romák élnek a településen, ahová a lakosságcsere folytán a magyarországi Szarvas mellől is érkeztek betelepülők, valamint jelentős csoport érkezett az észak szlovákiai Puhó (Púchov) mellől is. E csoportok mind-mind a maguk kultúrájával gazdagítják a falut, amely valaha lótenyésztéséről, aranymosóiról volt ismert, és mindmáig jeles cigány muzsikusairól.

A polgármester asszony elmondta: céljuk az, hogy a falu az átutazót megállásra, pihenésre csábítsa, és a múzeum a község jellemző, élő épületévé, intézményévé váljon. A remények szerint nemsokára állandó tárlattal dicsekedhet majd az épület. Ez egyelőre azért problematikus , mert a Sáróból származó leletek és más kiállítási tárgyak Prágától Léváig számos múzeumba kerültek. Trníková közölte, mindent megtesznek azért, hogy e tárgyakat visszaszerezzék.

A régészetin kívül természettudományi és néprajzi részt is terveznek, utóbbinak hangsúlyos része lenne a roma folklórt bemutató kiállítás. Eduard Kukan úgy véli, ez a legjobb módja az Európa Unió propagálásának. Fölhívta a figyelmet, hogy az EU lakosságának fele falvakban él.

Alena Kuruczová, a Sapard irodákból létrejött Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség monitoring osztályának vezetője – akinek a polgármester asszony szavai szerint rengeteget köszönhet a község – elmondta, kérelmezők és hivatalnokok együtt tanulták a pályázás fortélyait. Az ügynökség – a múzeumhoz hasonlóan – szintén a múlt és a jövő találkozásának színhelye, hiszen a Sapard program már a múlté, de újabb, már az unión belüli pályázati lehetőségek nyílnak meg nemsokára az érdeklődők előtt. Rövid beszédet rögtönzött Mária Novotná, a Nagyszombati Egyetem régészeti tanszékének professzora, akinek férje, a már elhunyt Bohuslav Novotný a múlt század ötvenes éveiben ásatásokat végzett Sáró határában, és ő írta meg a falu monográfiáját is. Novotná asszony szokatlannak nevezte, hogy kétezernél kisebb lélekszámú falu múzeumot alapít. Azt kívánta, az intézmény váljék az ismeretek állandó tárházává. Reméli, az ásatások múzeum által őrzött dokumentációja is nemsokára a múzeum tulajdonába kerül. Ľubomír Trnavský és Sándor Károly, a község evangélikus és református lelkésze beszédében a falu nemzetiségeinek példás együttélését hangsúlyozta. Eric van der Linden szlovákul köszönte meg, hogy e gazdag történelmű kis településen lehet. A lévai Barsi Múzeum munkatársa, Katarína Holbová néprajzkutató vezetett végig ezután a termeken. „ Most már beszéljenek a kiállított tárgyak. Amit látnak, még nem múzeum, egyelőre csak átmeneti kiállítás” –mutatta be Holbová a három teremben elrendezett tárgyakat, amelyeknek egy részét a sáróiak ajándékozták vagy adták kölcsön a múzeumnak, másik részét pedig a Barsi Múzeum bocsátotta a kiállítás rendelkezésére. Női és férfimunkák kellékei, népviseletes próbababák, numizmatikai gyűjtemény, fotóreprodukciók, az egykori garamveszelei kastély néhány intarziás bútora, a helyi kulturális élet dokumentumai mind-mind helyet kaptak a tárlaton. Holbová elmondta, a Barsi Múzeum mint együttműködő partnerre tekint az új intézményre.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?