Egy hatalmaskodó úr nógrádi várkastélya

Amikor Nógrád megyében, a 17. század közepén vígan pusztítottak az oszmán hadak, sarcolva, sanyargatva nemest és jobbágyot, az idegen hatalmon kívül még a saját nemzetéből való hatalmaskodót is tűrnie kellett a vidéknek.

Divény/Divín

Az 1666 őszén császári kézre került Divény várának korábbi ura, Balassa Imre igen befolyásos kapcsolatai révén, minden bűne és az ellene felhozott vádak, császári intézkedések ellenére is alig egy éven belül engedélyt kapott várkastély építésére, az udvar birtokába került vár alatt. Úgy látszik, néhány száz évvel ezelőtt is hasznos volt a jó kapcsolat a felsőbb körökkel.

Várkastély a vár alatt

Balassa Imre 1666 tavaszán a Forgáchok elleni lázongásakor rengeteg értéket rabolt el Gács vára alól, elhajtotta a nyájakat, megsarcolta a városi polgárságot, feldúlta javaikat. Emiatt a rablólovag módjára élő nemes urat már nem hívták a császár elé bírósági tárgyalásra, maga Wesselényi Ferenc, a nádor indult el ellene még ugyanennek az évnek az őszén háromezer fős sereggel. A divényi várba behúzódott rablóvezér és serege egy napig állta csak az ágyúzást, majd hamar feladták a várat, s kiadták a nádornak Balassát. Wesselényi Murány várába szállíttatta a hatalmaskodót, ott raboskodott, de megint feltűnően rövid ideig. A divényi vár tulajdonjogát elvették tőle, vagyonát is alaposan megsarcolták, 1667-ben mégis engedélyt kapott egy várkastély építésére, közvetlenül a vár alatt. 1670-ben készült el. Ez a közelmúltban felújított építészeti remek ma is áll, a korszak reneszánsz emlékeinek egyik szép példája. Az építtető a Homo proponit, Deus disponit azaz Ember tervez, Isten végez feliratot vésette a főkapu boltíve fölé. Mintha csak érezte volna, nem sokáig élvezi a kastély kényelmét. (Ezt a szinte négyzet alaprajzú, 47x49 méter alapterületű, sarkain tornyokkal, falain gyilokjáróval védett épületkomplexumot, amelynek nyugati részén háromszintes, sarkain támpillérekkel megtámasztott, külső folyosós palota áll, 2011-ben teljesen felújították, benne múzeum, turisztikai központ, kiállítóterem, közösségi helyiségek lesznek.)

Cselszövés és gyilkosság

A kastély ura az építkezés után sem nyugodhatott. Zavarta a szó szoros értelmében fölé, a várba beültetett császári katonaság. Igen nagy gonoszságot eszelt ki a német helyőrség eltávolítására. Barátságot tettetve a vár parancsnokait várkastélyába hívta mulatozni, majd ott őket legényeivel levágatta, a holtak ruháiba öltözve bejutottak a várba, ahol mindenkit felkoncoltak, aki nem menekült el. A vár megint Balassa Imre kezére került. 1674-ben sikertelen bosszúhadjárat után négyezer fős császári sereg vonult el alóla, s csak 1679-ben sikerült a kor két neves hadvezérének, Strassaldo és Leslie tábornoknak letörni Balassa Imre hatalmaskodását, aki ekkor már Thököly Imre híve volt, tőle várva előmenetelét. Ez az 1679-ben lefolytatott ostrom végzetes lett a vár számára, a német sereg felrobbantotta a falakat, használhatatlanná tette a várat. Balassa Imrét elfogták, minden vagyonát elkobozta a császár, de ez a nyughatatlan férfi ismét megszökött a fogságból, Tokaj hegyalján bujkált, és ott is halt meg, Tállyán, 1683-ban. Divény várkastélya és az uradalom pedig 1684-től egészen 1945-ig a Zichy-család birtokában volt, és virágzott. De az már egy másik történet.