Dezsavű – Párkányban mutatta be új lemezét a Varjos zenekar

Párkány

Dezsavű címmel jelent meg a Varjos zenekar második albuma, melynek ősbemutatóját a párkányi művelődési központban tartották.

A zenekar tizenöt éve alakult. Elsősorban felvidéki népzenét ((Mátyusföld, Gömör, Bodrogköz, Magyarbőd, Ipolymente, Csallóköz) játszanak, de a mai Magyarország (Somogy, Rábaköz, Kalocsa, Alföld, Szatmár, Elek) és Erdély (Bonchida, Magyarpalatka, Szék, Kalotaszeg, Székelyföld, Moldva, Gyimes, Pacalka) területéről származó zenék is szerepelnek repertoárjukban. Első albumuk Varjos címmel 2013-ban jelent meg. Hét feldolgozást (Beérkezvén Vásárútra; Vendégségben Pepeséknél; Ha én Farkas lennék; FreeDa(l); La Palatka; Lemaradt a …-maringot ka-…, avagy mért vagy olyan szépecske; Laci bácsi nótái) tartalmaz.

A második album belső borítóján a lemez címének magyarázataként ez olvasható: a déja vu olyan emlékezeti csalódás, mikor azt hisszük, hogy már átéltünk valamit, ami valójában sohasem történt meg. „Összeállításánál – csakúgy, mint az első albuménál – arra törekedtünk, hogy szűkebb hazánk dalai és a felvidéki népzenei feldolgozások mellett a Kárpát-medence más részeiről származó zenéket is tartalmazzon. Aki szeretné megérteni a címét, annak azt javaslom, hallgassa meg első albumunkat is” – nyilatkozta lapunknak Madocsai Szilárd, a zenekar menedzsere és klarinétosa. Az ötvenkét perces hanganyag hat feldolgozást tartalmaz. Az elsőt, a Garam Parti randevút Párkány környékének népzenéje ihlette. Ezt a Kozák Zsiga és a Romántika című feldolgozás követi. A tíz évemre című szatmári cigánykeservest a Náne láčho lavutári című szám és az Én vagyok a Szendrő báró juhásza című összeállítás követi. A lemez zenei rendezője és producere Halmos Attila és Madocsai Imre. A színvonalas hanganyag az együttes (Szabó „Suvi” Gábor, Varga Frida, Madocsai Szilárd, Mocsi Péter, Madocsai Imre) és Alt István, Halmos Attila, Salamon Attila, valamint Szabó Dániel közreműködésével született. „Ha hirtelen egy idegen országban vagy földrészen – például Ausztráliában – ébrednék, és megkérdeznék tőlem, honnan jöttem, összeraknám a klarinétom és játszani kezdenék. Egy adott országról, illetve tájegységről és az ott élő emberekről ugyanis mindent elárul a zenéjük. Azt is, amit szavakkal nem lehet kifejezni” – fogalmazott Madocsai Szilárd, mikor zenei hitvallásukról kérdeztem. Az első és a második albumot is ennek szellemisége hatja át.

A zenekart április 14-én a budapesti Kárpát-medencei táncháztalálkozón, májusban Dunaszerdahelyen, a dunaszerdahelyi táncháztalálkozón, júliusban Gombaszögön, augusztusban Párkányban hallhatják az érdeklődők.