ÉberhardTegnap éjfélkor néhány csallóközi és mátyusföldi községben is bőgőtemetéssel búcsúztatták a farsangot. A fénykép a valamikori éberhardi bőgőtemetés egy pillanatát örökítette meg. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a bőgőtemetés a téltemetés egyik változata.
Bőgőtemetés
Éberhard
Tegnap éjfélkor néhány csallóközi és mátyusföldi községben is bőgőtemetéssel búcsúztatták a farsangot. A fénykép a valamikori éberhardi bőgőtemetés egy pillanatát örökítette meg. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a bőgőtemetés a téltemetés egyik változata. Farsang keddjén, vagyis farsang utolsó napján temetik el a nagybőgőt. A temetést bemutató szerepjátékot férfiak játszották. Bősön és Éberhardon ma is élő szokás a bőgőtemetés. Éberhardon 1997-ben elevenítették fel a dőrejárást és a bőgőtemetést. Farsang utolsó szombatján dőrék járják be a falut, húshagyó kedden bőgőtemetéssel búcsúztatják a farsangot. „A bőgőt éjfél előtt fél órával asztalra teszik, melynek négy sarkán gyertyát gyújtanak. A pap elbúcsúzik a farsangtól. A bőgőt mindenki megsiratja, szomorúak, hogy vége a vigadalmaknak, kezdődik a böjt” – nyilatkozta korábban lapunknak Fekete Már-
ta, a helyi Csemadok Alapszervezet titkára. (béva)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.