Beje kincsei

Ma már nagy ívben elkerüli a forgalom, ezért csendes, nyugodt napokat él Beje, az egykor önálló, Túroc-patak menti falu, ma Tornalja városrésze, amelynek rejtőzködő értékei figyelemre méltóak.

Beje/Tornalja

A vidék már a késő rézkorban, azaz időszámításunk előtt bő három évezreddel lakott volt, amiről a Bejéhez közeli Mogyoróstetőn talált régészeti leletek tanúskodnak.

Egy kis településtörténet

A mintegy kéthektárnyi területet 1986-ban kezdték feltárni, rendkívül gazdag lelőhely volt. A falu első írásos emléke 1427-ből származik, akkor még Beye alakban írták a nevét. 1435-ben a Beyey család birtoka volt, majd a Posztós, a Szentmiklóssy, a Csemniczky, a Dapsy és a Szathmáry családnak volt birtoktulajdona a faluban. A 19. század végén a Botta, a Dapsy és a Szentivány családnak volt itt kastélya. Ezek közül ma már csak egy lakható, a Botta-kúriának a portakapuja áll, a Szentiványi-kastélyt pedig nagyszabású tervek szerint elkezdték felújítani, de néhány éve megtorpantak a munkálatok. Megint elkezdte visszahódítani a természet a kastélykertet. Lakatlansága, elhagyottsága pedig előbb vagy utóbb megint a vandálok céltáblájává teheti. A főbejáratot míves vaskapu védi, egyelőre teljes épségben.

Értékek és hagyományok

Azt sokan tudják, hogy járt itt Petőfi, és verset is írt itt, 1847-es naplójában, az Útirajzokban is emlegeti Bejét. Innen indultak Tompa Mihállyal a Bejétől bő negyven kilométernyire, majd 900 méter magasan lévő Murány várába, ahol aztán végzetesen összevesztek azon, hogy amíg Petőfi lelkesen nézelődött, addig Tompa bizony elaludt a hosszú út fáradalmaitól. A szent ormokon való hortyogása úgy felbőszítette Petőfit, hogy soha többé nem találkoztak. Bején volt református lelkész Tompa Mihály, de sokan azt gondolják, hogy abban a templomban szolgált, amely ma is a falu közepén áll. Nem így van. Beje község egykori református temploma a falu északi végén, a Túroc-patakhoz közeli területen állt, amely ma egy családi ház kertje. A régi templom építését Borovszky megyemonográfiája forrás megjelölése nélkül 1442-re teszi. Valószínűleg kőalapra fából ácsolt szakrális építmény lehetett Tompa egykori kis temploma, amelynek ma már nyoma sincs. A kert annak a háznak a kertje, amelyben a magyar színház- és filmművészet halhatatlan alakja, Darvas Iván született 1925-ben. Darvas Iván, eredeti nevén Darvas Szilárd annak a Darvas Jánosnak a fia, aki Szentivány József bizalmasa volt. A művész alig néhány hónapos volt, amikor a család Prágába költözött. Életében egyszer, 2003-ban meglátogatta egykori szülőházát, ahol a ház akkori tulajdonosai, a Hacsi házaspár nagy tisztelettel fogadta. Darvas Iván ekkor díszpolgári címet kapott Tornalján, 2007-ben bekövetkezett halála után pedig felmerült, hogy szülőfalujában utcát neveznek el róla.

Halálkocsma és Kutuzov

Rudnay Gyula festőművész, az alföldi iskola kiemelkedő alakjának, a posztnagybányai stílus egyik legjelesebb alkotójának édesapja a kisbejei temető melletti Halálkocsma bérlője volt a 19. században. A helyiek emlékezete szerint a bejei temető keleti részén van egy hatalmas tömegsír, ahová az austerlitzi csatából hazafelé menetelő orosz sereg járványban elhunyt katonáit temették el. Történelmi tény, hogy 1805 karácsonya után tényleg erre vonult Mihail Illarionovics Golenyiscsev- Kutuzov, a napóleoni háborúk leghíresebb orosz tábornoka és közel negyvenezer katonája, és a tábornok egy napot Tornalján a Tornallyay család kastélyában töltött, a katonákat a környékbeli falvakban szállásolták el.