Bástya nyugat felé, kapu nyugat felől

Misztikus, legendás hely Dévény, egyszerre nyit és zár, fogad és elutasít.

Dévény/Devín

Annak, aki szeretné megnézni az igen tekintélyes területen húzódó romokat, azt ajánlanám, Pozsonyból, kirándulóhajóval közelítse meg Dévényt, úgy járja be a romokat, múzeumokat a várban.

Azok az ősi idők

Dévény vára igen fontos stratégiai hely volt mindig, a terület több mint hatezer éve lakott. Könyvtárnyi szakirodalmat megírtak már róla. Talán ez az egyik legkutatottabb vár Szlovákia területén, amit annak köszönhet, hogy igen nagy számban kerültek itt elő kora szláv, avar-szláv kori leletek, de azonosítottak itt a 9. században épített kör alakú templomot, úgynevezett rotundát, és persze sokkal korábbi – kelta, római – és sokkal későbbi – középkori, újkori – leleteket is.

Dévény nevének Ady Endre jóvoltából pedig szimbolikus többletjelentése is van, egyszerre bástya, ugyanakkor kapu. Védelmezte az országot a nyugat felől érkező idegen hatalmak, hadak ellen, más kultúráknak pedig megnyitotta a Kárpát-medencét. A vár egy sziklamasszívumon terül el.

Ma is látható magja, az úgynevezett fellegvár, a magasabbik, nyugati mészkőszirtre épült. Ennek eleinte az úgynevezett öregtorony volt a központi épülete, amelyet a későbbiekben erődítésekkel, palotaszárnyakkal bővítettek, a robusztus objektumot éppen felújítják. Jól kivehetők rajta a különböző építési fázisok.

Dévényben a római kor, a kelták, a szlávok, az avarok, a kora román kor, a gótika, a reneszánsz és a barokk kor nyomai szinte rétegezetten mutatkoznak meg. A fellegvár alatti, kelet felé eső részeken néhány éve szláv korból származó szakrális épületek nyomát tárták fel a régészek, ezek ma külön múzeumi részként látogathatók.

Birtokosok egész sora

A nagymorva birodalom alatt, a fuldai évkönyvben is említett dévényi palánkvár helyén megépült az első román kori torony, a vár ekkor koronabirtok volt, azaz királyi vár, s az is maradt az országalapító Szent Istvántól az Árpád-ház kihalásáig. Ez volt a román kori építkezések ideje. A 15. század elején Garay Miklós nádor birtokába került, neki köszönhető a fellegvártól délkeleti irányba kiterjedő gótikus palota, amit ma is Garay-féle palotának neveznek. A vár egyik nagy védelmi építkezését Bazini György vitte végbe, amikor kialakíttatta az északi kaput és a védműveket, ő már a reneszánsz stílus szerint fejlesztett. Mohács után a Báthory-család tulajdonába került. Ez a család építette meg a középső vár palotáit, egy legkevesebb négyszintes, pazarul kivitelezett lakópalotát kell elképzelni. A gazdag és politikailag igen befolyásos család szinte az egész várat bővíttette, felújíttatta, mindezt a reneszánsz jegyében. Ekkor épülhetett a dévényi várnak a fényképekről talán legismertebb része, a faragott pártázatú és faragott sarokköves kis bástya. A 17. század elején a Pálffy-család tulajdonába került, védőműveket, kaszárnyaépületeket, hadianyag-raktárakat építettek. Bár a Pálffyak jelentősebb várfejlesztést nem végeztek, jól megőrizték a vár épületeinek állagát. Dévény vára még a Szatmári béke utáni várrombolásokat is átvészelte, egészen jó állapotban érte a 19. század. A napóleoni háború azonban végzetes volt a vár számára. 1809-ben Bonaparte Napóleon gránátosai Pozsony várát elpusztították, Dévény várát felrobbantották. A romok pusztulni kezdtek, a vár sorsa csak a második világháború után kezdett rendeződni. Štúr mozgalma itt Dévényben szárnyalt fel, de 1896-ban a várhegyen állították fel az ország hét millenniumi emlékműve közül az egyiket. 1920-ban a csehszlovák katonaság rombolta le. Szemközt vele, a Duna jobb partján Hainburg vára áll. Kapuk. Kelet és nyugat közt. Érdemes ellátogatni ezekre a helyekre.