A középkori magyar népzenei hangzást hozzák vissza az igricek

Szeretnék szántani címmel megjelent a Ghymesi Igricek első hanghordozója

Ógyalla

Ógyallán, a Feszty Árpád Alapiskolában tartották Szeretnék szántani című lemezbemutató koncertjüket a Ghymesi Igricek. A Katona István néptáncos, koreográfus által irányított, 10–12 éves fiúkból álló zenekar a magyar népzene középkori hangzásvilágát varázsolja a közönség elé, olyan, napjainkban ritkán hallható hangszereken, mint a duda, az ütőgardon, a tekerőlant, a tapán, a dob, a doromb vagy a marinhúr.

A ghímesi Benz testvérek, Zsolt és Levente, valamint a martosi Katona István Vajk két éve kezdett együtt muzsikálni. Zsolt szeretett volna dudán játszani, így jutott el szüleivel Katona Istvánhoz, aki vállalta tanítását. Nem sokkal később csatlakozott bátyjához Levente, aztán Vajk is. Zsolt kedvenc hangszere a duda maradt, Leventéé a tekerőlant, Vajké a dob lett, de mindegyikük játszik szinte valamennyi felsorolt hangszeren. „Ezek a fiúk nem kottából, hanem Kodály szolfézs módszere alapján, hallásból tanulnak zenélni – árulta el Katona István. – A népzenének ahhoz a középkori hangzásához tértünk vissza, amely a 19. századi új stílusú népzene, a vonós hangszerek előretörését követően háttérbe szorult. A lemezen szereplő darabok többsége korabeli tánc, mint például a Kájoni-kódexben fennmaradt Apor Lázár tánca a 17. századból, vagy a palásti dudaszó, amire a pásztorok járták, vagy éppen a németalföldi facipős kopogós.” A zenekar a koncert során nagy utazást tett a Kárpát-medencében, kikacsintva keletre, Kazahsztánba, Mongóliába és nyugatra, Németalföldre is. A zeneszámok közt Katona István mesélt a hallgatóságnak a hangszerek és a dalok eredetéről, történetéről – például arról, hogy az erdélyi Apor Lázár táncával azonos dallamra Bartók Béla 1910-ben a Csallóközben, Nagymegyeren akadt rá –, a gyerekek lelkesen énekelték az Igricekkel a középkori tízparancsolat refrénjét, és azt is megtudhatták, miért is „szöntyömpörödtek el” a juhaikat kereső pásztorok. „Rendhagyó irodalom- és zeneóra keretében szeretnénk minél több iskolában bemutatni ezeket a dalokat, hangszereket, közelebb vinni a mai fiatalokhoz is a középkori magyar népzenét” – mondta Katona István.