A Kodály-módszer a tanárképzésben

Galánta. A Kodály Zoltán-féle pedagógiai módszertannak küldetése lehet a magyar-szlovák párbeszédben is, de a más európai kutúrákkal való kapcsolattartásban is – mondta Győrffy Csaba, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete szombaton a „Kodály-módszer a XXI. századi tanárképzésben” című nemzetközi tudományos tanácskozás megnyitóján. A nagykövet figyelmeztetett arra, hogy az Európai Unióban nemzetközi értelemben is versenyképes oktatásra lesz szükség, a jó tanárok megfelelő képzéséhez pedig éppen a világszerte elismert és használt Kodály-módszer a legjobb példa. Köszöntötte a résztvevőket Alexander Mézeš, Galánta polgármestere is, majd a belga Gilbert de Greeve, a Nemzetközi Kodály Társaság elnöke méltatta Kodály pedagógiai módszerét. Rámutatott, ma is aktuális Kodály elképzelése, hogy a zenének az általános műveltség elengedhetetlen részévé kell válnia. Fontos, hogy a zeneoktatást az általános iskolákban az egyéb tantárgyakkal egyenrangúnak ismerjék el. Erdei Péter, a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet főigazgatója arra mutatott rá, hogy Kodály világméretű zenepedagógiai módszerének egy sarkalatos pontja van: az egész ember nevelése. Nem kimondottan előadóművészt vagy zeneleméleti tudóst kell nevelni, hanem olyan embert, akinél az értelem és az érzelem egyensúlyban van. A főigazgató úgy véli, hogy míg a nyolcvanas években a mintegy ötezer magyarországi általános iskola között 250 ének-zenei iskola is működött, a rendszerváltás óta ezek száma kilencvenre csökkent. Anna Waluga, a lengyelországi Katowice Zeneművészeti Főiskolájának rektorhelyettese a Kodály-módszer lengyelhoni alkalmazásáról szólt. Több hazai és magyországi előadó mellett Aya Hirano japán szakértő is méltatta a módszert.