A brit döntés próbatétel Európának

London. A kilépést pártoló tábor győzelme után David Cameron kormányfő tegnap bejelentette távozási szándékát. Európai vezetők elszomorítónak és fájdalmas döntésnek minősítették a britek kiválását az unióból.

A végeredmény hivatalos ismertetése után bejelentette távozási szándékát David Cameron brit miniszterelnök, aki a bennmaradásért kampányolt, közölte: a következő hetekben és hónapokban miniszterelnökként mindent megtesz „a hajó stabilizálása” érdekében, de nem hiszi, hogy helyénvaló lenne, ha „kapitányként” ő irányítaná országát annak további útján. Kijelentette: nem látja szükségesnek, hogy távozásának pontos menetrendjét már most felvázolja, de azt szeretné, ha a kormányzó Konzervatív Párt októberi konferenciáján már más lenne Nagy-Britannia miniszterelnöke. Hozzátette: az Európai Unióval tartandó tárgyalásokat már az új brit miniszterelnöknek kell megkezdenie. Philip Hammond brit külügyminiszter a közölte: a brit kormány első feladata most a piaci helyzet stabilizálása, később pedig az, hogy a kilépésről szóló tárgyalásokon a lehetséges legjobb feltételeket érje el Nagy-Britannia számára. Hammond szerint elsősorban azt kell elérni, hogy az EU-val fennálló kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszer minél több eleme érvényben maradjon, beleértve a londoni City szerepének megőrzését az európai pénzügyi szolgáltatási piacon.

Boris Johnson, a brit kilépés mellett folytatott kampány egyik vezetője azt mondta, hogy nem kell siettetni az Európai Unióból való távozás (brexit) folyamatát, miután az EU-tagságról előző nap tartott népszavazáson a kilépést pártoló tábor győzött. Az előző londoni polgármester úgy nyilatkozott, hogy az EU „a maga idején nemes elképzelés volt, de ennek az országnak már nem volt megfelelő”. Kijelentette: a britek arra szavaztak, hogy visszavegyék az ellenőrzést az Európai Uniótól, amely túlságosan átláthatatlan volt. Hozzátette, hogy Nagy-Britannia továbbra is európai nagyhatalom marad. Johnson sokak szerint esélyes arra, hogy átvegye a brit kormány vezetését David Cameron miniszterelnöktől.

Újra szavaznának

Több mint 100 ezer brit írta alá azt a parlamenti petíciót, amely szerint a brexitszavazást addig kellene ismételni, amíg legalább 60%-kal nyer valamelyik oldal, legalább 75%-os részvétel mellett. A parlamentnek ennyi aláíróval már kötelezően döntenie kell arról, hogy vitára bocsájtja-e a petíciót. A beadvány annyira népszerű, hogy sokáig elérhetetlen volt, az aláírók száma másodpercről másodpercre nő. Az Egyesült Királyságban főleg a fiatalok elégedetlenek a népszavazás eredményével.

Sokkal, szomorúsággal és könnyekkel reagáltak a Brüsszelben dolgozó és lakó britek tegnap a brit kilépésre. A referendum eredményének hallatán komor hangulat uralkodott el a Brüsszelben lakó briteken, akiknél munkahelyük jövője kérdésessé vált. Egy brit nő könnyekre fakadt, mikor gyerekeit vitte egy brüsszeli iskolába, egy másik brit pedig „teljes tragédiáról” beszélt a döntés kapcsán. Nagy-Britannia kilépése általánosságban megfosztja a briteket attól a lehetőségtől, hogy az Európai Unió intézményeiben dolgozhassanak, hiszen ennek előfeltétele az uniós állampolgárság, így ha valaki elveszíti utóbbit, felmondással szembesülhet, vagy azzal, hogy nem hosszabbítják meg szerződését.

Az Európai Unióból való kilépési szándékának mielőbbi hivatalos bejelentésére szólították fel Nagy-Britanniát az uniós intézmények vezetői. „Akármennyire is fájdalmas ez, bármilyen késlekedés szükségtelenül meghosszabbítja a bizonytalanság időszakát” – írta közös közleményében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, Donald Tusk, az Európai Tanács és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, illetve Mark Rutte, az Európai Unió soros elnökségét jelenleg betöltő Hollandia kormányfője. Mint írták, az uniós intézmények készen állnak arra, hogy zökkenőmentesen, azonnal elindítsák a kiválási tárgyalásokat Nagy-Britanniával, amelynek során a felek megegyeznek a kilépés feltételeiben. E folyamat lezárultáig azonban a szigetország továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagjának számít, annak minden jogával és kötelezettségével. A közösségi jogot Nagy-Britanniának teljes mértékben alkalmaznia kell mindaddig, amíg az ország hivatalosan ki nem lép az unióból – olvasható a dokumentumban.

Bánatos uniós politikusok

Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott, az EU elég erős ahhoz, hogy „megtalálja a helyes válaszokat” a brexitet eredményező népszavazásra. A kancellár rendkívüli sajnálattal vette tudomásul a britek döntését, és azt mondta, az európai közösségnek szoros kapcsolatra kell törekednie a jövőben Nagy-Britanniával. A kancellár arra figyelmeztetett, hogy Európának nem kellene „gyors és egyszerű konklúziókat” levonnia a referendum eredményéről, ez csak további törésvonalakat okozna. Merkel hétfőre egyeztetésre hívta Berlinbe Tuskot, Francois Hollande francia elnököt és Matteo Renzi olasz miniszterelnököt.

A britek döntése „súlyos próba elé állítja Európát”, amely „többé nem lehet olyan, mint eddig volt”, s amelynek mostantól „a lényegre kell koncentrálnia” – mondta Hollande. A francia elnök „mély sajnálatát” fejezte ki a „fájdalmas döntés” miatt. Hozzátette, tiszteletben tartja a britek választását, s a kilépésről szóló tárgyalásokat gyorsan le kell folytatni. Nagy-Britannia kilépésével Európa veszíteni fog jelentőségéből és helyzetéből a világban – jelentette ki Christian Kern osztrák kancellár.

Csak Trump örül

Az USA a brit népszavazás más eredményét részesítette volna előnyben, de az országot régi barátság köti az Egyesült Királysághoz, és ez a különleges kapcsolat meg fog maradni – jelentette ki Joe Biden amerikai alelnök. Barack Obama szerint a brexit ellenére sem változik az amerikai–brit viszony. Az amerikai elnök hitet tett amellett is, hogy az Egyesült Királyság és az EU továbbra is nélkülözhetetlen partnere marad az Egyesült Államoknak. „Fantasztikus dolognak” nevezte Nagy-Britannia unióból való kiválását Donald Trump, az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltje, aki skóciai látogatáson tartózkodik. Oroszország abban érdekelt, hogy az EU nagy gazdasági erő maradjon, ugyanakkor azt reméli, az új realitások alapján javulni fog az orosz–brit viszony – jelentette ki a népszavazást kommentálva Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Peszkov Vlagyimir Putyin elnök kijelentését idézve hangsúlyozta, hogy Moszkva a referendum eredményét Nagy-Britannia belügyének, valamint a London és a Brüsszel közötti kapcsolatok tárgyának tekinti.