Pozsony. Európai Uniós kvantuminformációs kutatásokkal foglakozó fizikusok három napos konferenciája kezdődött tegnap a pozsonyi Danube szállodában. A találkozón a résztvevők áttekintik az Unió által az ötödik keretprogramban támogatott kvantuminformatikai kutatások eredményeit és fő irányait.
Uniós fizikusok találkozója
A kvantuminformáció a jövő egyik lehetséges infokommunikációs technológiája, amely forradalmasíthatja az informatikai ipart, elsősorban a titkosítás és az elektronikus azonosítás tekintetében. Az Európai Unió egyre inkább stratégiai kérdésnek tekinti a kutatás-fejlesztés támogatását, hogy megőrizze, illetve növelje versenyképességét a fő vetélytársakkal: az Egyesült Államokkal és a Távol-Kelettel, főleg Japánnal szemben. A szlovákiai kvantuminformatikai kutatást Vladimír Bužek, a Szlovák Tudományos Akadémia tagja irányítja. A professzor a szakterületnek világviszonylatban is az egyik legjelentősebb kutatója. Kutatócsoportja több európai projektben is részt vesz. Ugyanakkor a Magyar Tudományos Akadémiával, és a Pécsi Tudományegyetemmel is együttműködnek. Az EU által biztosított álláshelyek egyikét jelenleg Koniorczyk Mátyás magyarországi vendégkutató tölti be. Szlovákia csatlakozó országként már szerves része az európai kutatásoknak.
Ráadásul különösen aktívnak számít a kvantuminformatikai kutatásokban. Az ötödik keretprogramban öt uniós projektben vett részt a szlovák csoport, és tagja a ,,Network of Exellence’’ nemzetközi hálózatnak, amely a kiemelt kutatócsoportok együttműködését segíti. A hatodik keretprogramban Bužek professzorék koordinátorai lesznek egy nagy projektnek, amely tizenöt partnert érint hét európai országból.
– Az amerikai kormány merészen új, de sokat ígérő technológiákkal foglakozó intézete, a DARPA véleménye szerint az új típusú, a kvantumszámítógépek alapját képező kvantumprocesszorok várhatóan húsz év múlva elérhetőek lesznek a gyakorlatban is – mondta Vladimír Bužek, majd hozzátette, a világban ma még nem létezik kvantumprocesszor.
Szlovákiában jelenleg sajnos csökken a kutatás-fejlesztésre fordított összegnek a GDP-hez mért aránya: 0,6 százaléknál kevesebbet költenek rá. Ez a legkevesebb az első körben csatlakozó tagállamok közül. Bužek professzor szerint át kell alakítani a kutatás szerkezetét és a kutató szervezetek felépítését. Másrészt sokkal aktívabbnak kell lenniük az Európai Unió felől elérhető pályázatok és támogatások tekintetében. Mindemellett a társadalommal is szeretnék megismertetni az alapkutatás jelentőségét. A politikusokkal pedig elfogadtatni, hogy nagyon jó befektetés erre költeni.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.