Az emberiség immár több évezrede, a modern tudományok megjelenése óta pedig különösen érdeklődve figyeli a természetben előforduló jelenségeket, minden észlelhető apró rezdüléseit, mert annyiféle hasznos dolog elleshető és átvehető a természetből. Most – amerikai kutatók munkája révén – itt egy újabb felismerés.

A hatalom rendszeresen és módszeresen adagolva megpróbál sarokba szorítani egy tudományos intézményt. A cél kezdetben ugyan nem egészen világos, azonban a végkifejlet, az intézmény „betörése” vagy egyenesen eltörlése egyre valószínűbb. Ha a kedves olvasó az előbbi mondatok révén a magyarországi CEU- vagy MTA-ügyekre gondol, akkor az minden további nélkül érthető – viszont most egy friss szerbiai esetről van szó.

Kutatóknak sikerült életre kelteni egy háromezer éves egyiptomi múmia hangját: háromdimenziós nyomtatással, képalkotó eljárással és egy elektronikus gégefővel újraalkották a múmia hangképző szervének nagy részét.

Örömhírt hozok: megfejtették a jó dalok írásának titkát. Akiknek mindeddig nem jött össze egyetlen sláger sem, pedig hosszú évek óta makacsul próbálkoznak, figyeljenek, mert írom a receptet.

Az elmúlt alkalommal megismerkedtünk a fény kettős természetével, azaz azzal a ténnyel, hogy a fény egyes kísérletekben hullámként, másokban részecskeként nyilvánul meg, miközben a hullámtermészet és a részecsketermészet kizárja egymást.

A cikk első része a visszatekintés terepe volt. Most pedig nézzük meg, hogy az elmúlt néhány évtizedben merre halad és hol tart a tudomány, mi a helyzet az energiafogyasztás és az energianyerés kérdéskörében.

Az energiaszükséglettől, sőt immár egyenesen energiaéhségtől terhes fogyasztói társadalmak szükségből – az iparosodás óta különösen – folyvást újabb és kifizetődőbb lehetőségek után kutatnak.

Mi a közös a vasbetonban, a LED villanykörtében és a jegygyűrűben? Fogósnak tűnhet a kérdés, de a válasz egyszerű: mind tartalmaz fémet. Csakhogy ezek is elfogyhatnak. Ez eddig nem érdekelte az emberek többségét, mert hiányuk még nem érintette őket a hétköznapjaikon. De mi lesz, ha már nem jutunk hozzá egyes fémekhez?

Agyunk a világegyetem egyik legösszetettebb szüleménye. Működését alig értjük, de egyesek már gondolkodásunkat utánozni próbáló algoritmusokon, utasítássorozatokra épülő programokon agyalnak, amelyek úgy működtetnek gépeket, hogy helyettesíthessenek bennünket bizonyos feladatokban, munkafázisokban.

Sydney | Agyuk apró volta ellenére a méhek képesek összeadni és kivonni - állapította meg egy kutatás.

Az univerzum általunk ismert legbonyolultabb szerkezete az emberi agy. Nagyon sokat tudunk róla, mégis több rejtélyes tulajdonsága van.

Ezzel a címmel rendezett kétnapos szimpóziumot a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács október 4–5-én Komáromban a Selye János Egyetemen.

A Nap körül keringő Föld a Tejútrendszer nevű galaxisban van. A Földről megfigyelve az univerzum galaxisainak milliárdjait arra a következtetésre jutottunk, hogy azok távolodnak a galaxisunktól, mégpedig minél messzebb vannak, annál nagyobb sebességgel.

Washington | Rekordmértékben emelkedett a globális földfelszíni hőmérséklet 2014 és 2016 között, csak ebben három évben több mint 25 százalékkal emelte meg a globális felmelegedés mértékét az 1900-as évek kezdete óta - számolták ki az Arizonai Egyetem kutatói.

Peking | A világon elsőként sikerült makákókat klónozniuk kínai tudósoknak ugyanazzal a módszerrel, amelynek révén Dolly, a világ első, testi sejtből klónozott emlőse is világra jött több mint két évtizeddel ezelőtt.