Úgy látszik, a nevetés valóban a legjobb gyógyszer

Bizonyított tény, hogy a Buddha-hívők valóban elégedettebbek és nyugodtabbak embertársaiknál – állítják kutatók. Korábbi tanulmányok már bizonyították, hogy a depresszió további megbetegedésekhez vezethet. A University College London kutatói most a boldogság konkrét egészségügyi hatásait vizsgálták, 216 középkorú férfi és nő bevonásával. A vizsgálatban részt vevőknek naponta 33 alkalommal kellett osztályozniuk boldogságuk mértékét (ez persze igen szubjektív), de minden alkalommal pulzusukat és vérnyomásukat is megmérték egy automata rendszer segítségével, továbbá vizsgálták a stresszhormonként is emlegetett kortizol szintjét.

Ahogy várható volt, minél boldogabbnak vallotta magát valaki, annál alacsonyabb volt a kortizol szintje a szervezetében. Érdekes megfigyelés, hogy a pozitív érzések a férfiaknál a pulzust is lelassítják (a nők esetében azonban nem). Azoknál, akik szinte minden alkalommal „boldognak vallották” magukat, a fibrinogén nevű vérfehérje alacsonyabb szintjét mérték, még megterhelő feladatok elvégzése után is. Ez a molekula elengedhetetlen a véralvadás folyamatához, de magasabb koncentrációja későbbi szívbetegségeket jelezhet előre.

A kortizol immunrendszert gyengítő hatását ma már tényként lehet kezelni, és a hormon magas szintjét például olyan betegségekkel hozzák kapcsolatba, mint a II. típusú diabétesz vagy a magas vérnyomás. Az alacsonyabb pulzusszám viszont a keringési rendszer egészséges működésére utal. „A tanulmány alátámasztja azt a tapasztalatot, amely szerint a boldogságérzetnek fontos szerepe van a betegségek megelőzésében” – mondja Jane Wardle klinikai pszichológus, a kutatócsoport egyik tagja: „Talán a nevetés a legjobb gyógyszer.”

Carol Shively, a kutatócsoport másik tagja felhívja a figyelmet arra az elméletre, amely szerint a különböző érzelmek segítenek abban, hogy az ember megfelelően reagáljon a környezeti ingerekre. A boldogság éppen olyan fontos ebből a szempontból, mint például a korábbi kutatások során sokkal inkább hangsúlyozott düh. Lehetséges, hogy a boldogság egyfajta „pajzs” a külvilág felé: „boldog állapotban” az agy másképp reagál a különböző ingerekre, és ezáltal a mindennapi élet apróbb kellemetlenségeinek és terheinek jelentőségét is kisebbíti. ĺgy az ezek miatt kiváltott élettani reakciók sem válnak olyan súlyossá. (o–o)