Se a tudósok, se a hit?

A Der Spiegel online kiadása részletesen idéz a Schöpfung und Evolution, vagyis Teremtés és evolúció című, Augsburgban megjelent könyvből, amelynek szerzői között a katolikus egyházfő is szerepel. A pápa írásában azzal foglalkozik, hogyan illenek bele a modern biológiai ismeretek a keresztény világképbe. A Spiegel Online arra emlékeztet, hogy a pápa tavaly már bírálta a géntechnikát, s ugyancsak tavalyi, regensburgi beszéde nem csak a muzulmánoknál váltott ki heves érzelmeket, ugyanis a tudományos ismereteket csak a sok megismerési forrás egyikének nevezte.

Az Augsburgban kiadott, mintegy 200 oldalas kötetben az egyházfő arról foglal állást, hogyan keletkezett az ember. Egy hosszas kiválasztási folyamat során, ahogy a biológia mutatja?

A Spiegel Online szerint a válasz békülékeny, mert a hit válaszát nem tartja kizárólagosnak az egyházfő. Méltatja a természettudományokat, hiszen „az értelem nagy dimenzióit nyitották meg, amelyek korábban zárva voltak“. Ugyanakkor úgy véli: a kutatók kompetenciáját meghaladja az a kérdés, hogy honnan származik a racionalitás. A pápa szerint erre „a természettudomány nem tud, és nem szabad, hogy válaszoljon.“ Az embereknek ebben a kérdésben bízniuk kell „a teremtő értelemben“.

Az evolúció kérdésében a pápa az „istenhívő evolúció“ mellett foglalt állást. Míg 1996-ban II. János Pál úgy vélekedett, hogy a brit természettudós, Charles Darwin elmżélete több mint hipotézis, XVI. Benedek szerint az evolúció elmélete nem egy tudományosan teljesen bizonyított teória. A hosszú időszakok nem teszik lehetővé az ellenőrzést, és „nem tudunk 10 ezer generációt behozni a laboratóriumba“. II. János Pál kijelentette: nincs ellentmondás a természettudomány és a hit között. Ám az őt követő Ratzinger bíboros első pápai miséjét pontifikálva kijelentette: „az ember nem az evolúció jelentéktelen mellékterméke“.

A Spiegel Online idézi Josef Reichholfot Németország egyik legtekintélyesebb evolúcióbiológusát is, aki szerint „a kinyilatkoztatásokból és a tudományos megismerésből származó igazság két teljesen külön dolog“.

Egy új kutatás eredményei

„Az orángután kiemelt helyet foglal el az emberszabású majmok között. Még az sincs kizárva, hogy az őse jelenti a fő kapcsolatot az emberhez vezető láncolatban“ – véli James Lee, a Harvard Egyetem pszichológusa, aki új kutatásainak eredményeire hivatkozik. Ezek szerint a hiedelemmel ellentétben nem a csimpánz, hanem az orángután a legintelligensebb főemlős, mert annak a legnagyobb az agya. A 25 főemlős közül az orángutánok képesek leginkább a tanulásra és a problémamegoldásra. Az ok roppant egyszerű: nekik van a legnagyobb agyuk – derült ki a kutatásból. (inforadio, The Times)