Pánikra egyelőre nincs okunk

Nyugat-Törökországban is elpusztítják a fertőzött háziállatokatAP-felvételA megelőzést szolgálja az az intézkedés, amely importtilalmat rendelt el a Romániából származó húsra, élőállatra és tollra, miután az elmúlt héten a Duna-deltát felölelő Tulcea megyében és néhány környező vidéken gyanús vadmadártetemeket fedeztek fel, és a háztáji gazdaságokban baromfipusztulást észleltek.

A madárinfluenza elsősorban az állatokra jelent halálos fenyegetettséget, az elmúlt években már mintegy százmillió állat hullott el. Szakemberek szerint az általános A-típusú madárinfluenza embert csak a legritkább esetben fertőzhet meg.

A betegséggel 1997 végén foglalkozott először a világsajtó, amikor Hongkongban 1,5 millió csirkét öltek le, miután négy ember ebben a betegségben halt meg. Szakemberek szerint a vírus feltehetően Kínából jutott be Hongkongba. Több év szünet után 2003 elején ismét téma lett a madárinfluenza, miután Hongkongban észleltek gyanús megbetegedéseket.

Tény: a madárinfluenza 2003 óta kevesebb mint száz ember halálát okozta Délkelet-Ázsiában, azaz tömeges járványról nem lehet beszélni.

Vadon élő madarakkal hozzánk csak közvetett úton, sokszoros áttétellel kerülhetne kórokozó, ha a fertőzött területek és Kelet-Európa madarai vonulás közben vagy telelőterületeiken találkoznának egymással. Azonban kelet-nyugati vonulás, valamint az egymástól távoli állományok keveredése nem figyelhető meg. A városi madarak, galambok, házi verebek, varjak nem terjesztenek madár-influenzát, mivel ezek nem vonuló fajok. Nincs példa arra, hogy a vírus fertőzött, vadon élő madárról átadódott volna emberre. A legtöbb humán megbetegedés fertőzött baromfival való közvetlen kapcsolatra vezethető vissza a szakemberek szerint.

A megelőzésnél fontos a különböző madárfajok elkülönítése, akárcsak az, hogy az állatok ne legyenek nagy számban kis területen összezárva. Külön figyelik az átvonuló madarak pihenőhelyeit, ahol mintákat vesznek.

Ha a madárinfluenza „találkozik” az emberi influenzavírussal, és létrejön egy mutáció – ami már emberről emberre is terjedhet –, akkor lesz szükség a most kifejlesztett oltóanyag-technika széles körű alkalmazására.

A H5N1 madárinfluenza-vírus egyike az A-típusú baromfivész-vírus 15 ismert alfajának. A baromfivész A-típusú kórokozóját több mint egy évszázaddal korábban Olaszországban azonosították. A H5N1 a Hongkongban 1997-ben kitört madárinfluenza-járvány kórokozója. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a feltételezhetően fertőzött baromfiállomány gyors levágása akadályozta meg akkor a világméretű járványt.

A H5N1 vírus jelenti a legnagyobb veszélyt az emberiség számára, mivel könnyen kialakulnak mutációi, és abban az esetben, ha más vírusok génjeivel keveredik, emberről emberre terjedő kórokozó is kialakulhat. Szakértők becslése szerint ez utóbbi esetben a vírus következtében világszerte több mint 25 millióan betegedhetnek meg súlyosan, és 7 millióan meg is halhatnak. Más számítások szerint az érintett térségek lakosságának 50 százaléka megfertőződhet, és várhatóan öt százalékuk hal meg.