Nyitva a titkos folyosó

A 800 méter hosszú rejtekút léte eddig sem volt titok, hiszen 14 méter magas és egy méter széles falként, jól láthatóan húzódik nyugatról kelet felé, míg el nem éri a Tevere partján álló Angyalvárat. Az viszont, hogy valójában hol kezdődik a Vatikánon belül a „passetto“, továbbra is hétpecsétes titok az egyházi államban.

A folyosó építése még a középkorban vált szükségessé, hogy a pápai államot érő gyakori katonai támadások esetén az egyházfő biztonságos helyre tudjon menekülni az ellenség elől. Ez számos alkalommal meg is történt, például 1527-ben, amikor V. Károly császár zsoldosai felégették és kifosztották Rómát. Az akkor Szent Péter trónusán ülő VII. Kelemen pápa csak annak köszönhette életben maradását, hogy időben eliszkolt.

„A pápa és kísérete e szűk falak között volt kénytelen menekülni, ami nem is volt olyan egyszerű – idézte fel a múltat a német ZDF televízióban Patrizia Marchetti restaurátor. – Képzeljék csak el, milyen sok rétegből álló, díszes és nehéz öltözéket viseltek a középkor pápái; a nyomukban pedig ott lihegett népes kíséretük, testőrségük, az egész udvartartás.”

A császár zsoldosai Rómán belül nem kímélték a Vatikánt sem. Mint Arnold Nesselrath, a Vatikáni Múzeumok bizánci és középkori művészetért felelős igazgatója a ZDF-ben elmondta, a vandál pusztítást végző katonák felégették a pápai lakosztályok és a kápolna berendezéseit. A régészek golyónyomokat és alabárdok vágta repedéseket találtak az egyes helyiségek freskóin.

A szóbeszéd arról is megemlékezik, hogy a passetto nem csak háborúk és fegyveres csetepaték idején tett jó szolgálatot a pápáknak. Mint hírlik, többen közülük arra is felhasználták a folyosót, hogy titokban hölgyvendégeket csempésszenek be a Vatikánba. Tápot adni látszik eme feltevéseknek számos pápa nem éppen feddhetetlen magánélete, az orgiáikról és törvénytelen gyermekeikről hírt adó beszámolók. (m-press)