Bár abban szinte minden tudós egyetért, hogy a különböző emberi fajok között eltérés figyelhető meg az intelligencia terén, abban már ugyancsak eltérnek a vélemények, hogy ez a gének vagy a környezet hatása.
Nem a fehér ember, hanem a kelet-ázsiai számít a legintelligensebbnek
Az ügy érdekessége, hogy ennek a ténynek a legritkábban mondanak ellent a tudósok. Intelligenciakutatók ugyanis egyetértenek abban, hogy a fekete bőrű amerikaiak IQ-ja átlagosan 85 és 90 között mozog, míg a fehéreké 100 körül. Aljoscha Neubauer, a Grazi Egyetem világhírű intelligenciakutatója szintén elismeri: léteznek különbségek az egyes fajok között. A legtöbb társadalomtudós alapvetően ezt a hátrányos társadalmi megkülönböztetés számlájára írja, amikor felmerül a jelenség okára irányuló kérdés. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy a táplálkozás és az anya viselkedése a terhesség idején szintén komoly szerepet játszik az intelligencia kialakulásában, ám mindezek a tényezők külső tényezők.
IQ verseny: a kelet-ázsiaiak vezetnek
Míg 1994-ben Herrstein és Murray határozottan meg volt győződve arról, hogy az IQ genetikusan öröklődik, és nem a környezeti hatások befolyásolják annak mértékét, addig Jensen és Rushton a cikkben kissé árnyaltabban fogalmaz: a környezeti hatások és a genetikai öröklődés 50-50 százalékban határozza meg az emberek IQ-ját. Hangsúlyozzák, hogy így a fajok közötti különbség részben ledolgozható, amennyiben megfelelő környezetben nő fel az egyed. Ugyanakkor azt is kiemelik: nem a fehér ember a legintelligensebb. A világsajtó ugyan a hangsúlyt a feketékkel szembeni rasszizmusra helyezi a cikk interpretálásakor, ám azt is látni kell, hogy Jensenék rasszizmusa alapvetően egy önsorsrontó rasszizmus, hiszen meglátásuk szerint a fehér ember szintén genetikusan meghatározott módon alacsonyabb átlagos intelligenciával bír, mint kelet-ázsiai rokonai. Jensen és Rushton különféle empirikus vizsgálatokra hivatkozva ugyanis nem a fehér ember „felsőbbrendűségét” hirdeti, hanem a kelet-ázsiaiakét. A szerzőpáros eltérő környezetben felnövő ikerpárok, nemzetközi IQ felmérések és a koponyák méretének összehasonlítása révén jutott erre az eredményre.
Elbutulás amerikai módra
A tanulmányt közlő folyóirat mindemellett három másik tanulmányt is közöl, melyek azonban határozottan más szemlélettel bírnak. Richard Nisbett már azt a tényt is kétségbe vonja, hogy valóban létezik-e a fajok közötti intelligenciakülönbség. Nisbett szerint az adatok torzításán alapul ez az előfeltevés, ráadásul a meglévő kisebb különbségek az utóbbi években szinte teljesen kiegyenlítődtek. A genetikai különbségek így a nulla felé tendálnak. Lisa Suzuki és Joshua Aronson szintén a Psychology, Public Policy and Law-ban megjelenő tanulmányában pedig azt állítja, hogy az emberben megtalálható mintegy 15-20 ezer génpárból mindössze hat százalék kapcsolható az emberi bőrszínhez. Jensen és Rushton az ellenkező vélemények ellenére megvédik állításaikat: szerintük igenis részben genetikusan öröklődik az intelligencia, ezért a különféle támogatási programok csak részben érhetnek el sikereket. A pozitív diszkrimináció a szerzőpáros szerint a genetikai állomány okozta akadályokba ütközik, így az „affirmative action” fogalompár alatt értett támogatások célt tévesztenek. Jensen egyébként fogalmazott már ennél radikálisabban is, amikor 1992-ben egy interjújában azt állította: amennyiben nem törik meg a feketék születési rátájának emelkedése az Egyesült Államokban, akkor nemsokára az amerikai társadalom elbutulásával kell szembenézni. Hogy így lesz-e azt egyelőre nem tudni, ám sokak szerint, ha be is következik az amerikai társadalom elbutulása, az nem semmiféleképpen sem a feketék arányának növekedése miatt fog végbemenni...
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.