Ha az ajándékozási szerződésben rögzítjük, hogy nyugdíjasként életünk végéig tartó haszonélvezeti jogunk lesz, ez klasszikus dologi jognak számít. Az emberek többsége a haszonélvezeti jogról elég felületes és roppant hiányos ismeretekkel rendelkezik.
Nehéz visszaperelni az átruházott lakást
Leggyakoribb fajtája a szerződés alapján létrejött haszonélvezeti jogosultság. Szerződéses haszonélvezeti jog keletkezéséhez szükséges a dolog átadása is, ingatlanra vonatkozóan pedig a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése. A gyakorlatban haszonélvezeti jogot rendszerint az ingatlanok tulajdonjogának az átruházásával kapcsolatban hoznak létre. Ennek két alapvető formája van: egyrészt amikor az ingatlanát értékesítő tulajdonos tartja fenn magának a haszonélvezet jogát, másik esetben amikor az ingatlan vevője engedélyez egy harmadik személy részére haszonélvezetet. Az utóbbi eset egyik gyakori példája, amikor ténylegesen a szülők vásárolnak gyermekük nevére ingatlant, de mivel azon bizonyos ellenőrzést szeretnének gyakorolni, kikötik maguknak a haszonélvezet jogát. Jogszabály vagy hatósági rendelkezés alapján az ingatlanon a haszonélvezeti jog földhivatali bejegyzés nélkül is létrejön, de az ingatlan-nyilvántartásba az ilyen haszonélvezeti jog feltüntetését el kell intézni.
Az ajándékozási és haszonélvezeti szerződéssel kapcsolatban leggyakrabban az ajándékozók fordulnak bírósághoz, arra hivatkozva, hogy a megajándékozottak nem viselkednek a korábbi megállapodások szerint. A Polgári Törvénykönyv 630-as paragrafusa szerint az ajándékozó visszakövetelheti az ingatlant, ha a családtag nem teljesíti az ígérteket. A bíróság az összes fél véleményét figyelembe veszi, így az ajándékozók nem minden esetben járnak sikerrel a beadványukkal. Az idősebb emberek nem egy esetben azzal fordulnak bírósághoz, hogy a megajándékozott gyerekeik nem keresik fel őket mindennap, ami természetesen nem ok arra, hogy a bíróság visszaadja az ingatlant.
Ha a házunkat, lakásunkat haszonélvezeti joggal ajándékozzuk el, akkor nemcsak jogaink, de kötelességeink is vannak. Az ingatlan fenntartásához ebben az esetben az ajándékozónak is hozzá kell járulnia. Hogy pontosan milyen mértékben, azt a Polgári Törvénykönyv 151-ös paragrafusából tudhatjuk meg. Teljesítenie kell például a dolog használatához kapcsolódó kötelezettségeket (pl. közműdíjak, számlák kifizetése) és viselnie kell a dologhoz kapcsolódó közterheket is.
Meddig állhat fenn a haszonélvezet? Elsősorban a haszonélvezeti jogosult halála napjáig, vagy ha a jogosult a haszonélvezetről – ingyenesen vagy visszterhesen – lemond. Amennyiben a dolog elpusztul (és nem állítják helyre), szintén megszűnik a haszonélvezeti jogosultság. Megszűnik továbbá, ha szerződésben kikötött időtartam eltelt vagy feltétel bekövetkezett, illetve jogszabályban meghatározott más okból. (mi)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.