Évszázadok óta pusztulnak a Húsvét-sziget jellegzetes, hosszúkás kőarcai. Egy speciális kémiai eljárással, az UNESCO és egy német restaurátor-csoport összefogásával viszont talán megmenthetők a titokzatos szobrok – írja a Scotland on Sunday.
A 887 különös, hosszúkás arcú és nagy orrú kőarcot i. sz.
Megmaradhatnak a kőfejek
A 887 különös, hosszúkás arcú és nagy orrú kőarcot i. sz. 1100 és 1650 között egy mára erősen omlékonnyá vált vulkanikus eredetű kőzetből faragták a helyiek nyelvén Rapa Nuinak nevezett sziget bennszülöttei. Mintegy 300 szobrot Rapa Nui lakosai ismeretlen technikával elszállítottak a kőbányából, és a sziget partján, talapzaton állítottak fel. Ezekből már csak kb. 40 áll ma is. Az évente mintegy 20 000 turistát vonzó szobrok a Chile partjaitól 1500 kilométerre fekvő sziget legfőbb jövedelemforrását jelentik.
A szobrokat a savas esők, az önző szuvenírvadász turisták és a természet viszontgaságai egyaránt kikezdték. A kőarcok állapota az utóbbi években minden eddiginél erősebben romlik, és a szakemberek szerint ha nem történnek megfelelő lépések a konzerválásukra, hamarosan teljesen elpusztulnak. Francesco Di Castri, az UNESCO volt igazgatóhelyettese azt állítja: „Azonnali beavatkozásra van szükség. Ha a kőarcok elpusztulnak, elpusztul a sziget is, hiszen turizmus hiányában itt minden megszűnne.”
A tavaly az UNESCO világörökség-listájára is felkerült kőszobrok számára a reménysugarat egy csoport német szakember jelenti. A Denkalpflege Maar cég feladata a szobrok restaurálása és állaguk megóvása. A Dr. Peter Friese vezette berlini tudóscsoport elismerte: „valóságos csodát” kell véghezvinniük, ha tartósan meg akarják óvni a kőarcokat. „Egészen egyedi megoldást kell kikísérleteznünk” – mondta Friese, aki már el is utazott a szigetre. „A kövek restaurálását akár a gyógyászathoz is hasonlíthatnám. Annyit tudunk, hogy az omló kő beteg” – érzékeltette a problémát Friese.
A kúra azzal kezdődött, hogy a kövekből vett mintákat a profeszszor berlini laboratóriumába szállították. „A kövek sok agyagot tartalmaznak, így esővíz hatására a szobrok megduzzadnak” – állapította meg Friese. „Mikor a kő kiszárad, a szobrok újra összezsugorodnak. A több száz éve tartó térfogat-ingadozás kikezdte és porhanyóssá tette a kő szerkezetét. Nem csoda hát, hogy a szobrok szinte szétmorzsolódnak. Új kísérleti módszerrel fogjuk megszilárdítani a köveket. Az ehhez felhasznált vegyi anyagoknak persze szigorúan harmonizálniuk kell a kövek mostani összetételével.”
Ha sikerül is megtalálni a megfelelő impregnálószert, további probléma, hogyan tudják a hatalmas kőtömböket bevonni vele. (mk, ú)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.