Hogy nézhetett ki Tutanhamon?

Tutanhamon telt ajkú, nagy szemű, kissé elálló fülű ifjonc volt – ezt mutatja róla az a kép, amelyen komputeres tomográfia segítségével rekonstruálták arcát koponyája alapján francia, amerikai és egyiptomi kutatók.

A kutatók januárban emelték ki Tutanhamonnak a Királyok Völgyében eltemetett múmiáját szarkofágjából, hogy elvégezzék a tomográfiás vizsgálatot, amely kiderítette, hogy a fáraó 19 éves kora körül hunyt el.

Tutanhamon az egyiptomi újbirodalomban uralkodott a XVIII. dinasztiában, kb. i.e. 1347-től 1339-ig. Világhírét annak köszönheti, hogy Howard Carter régész 1922-ben érintetlenül találta meg sírját: ez máig az egyetlen olyan ismert fáraósír, amelyet nem fosztottak ki az idők során.

A fáraó átka

Az 1920-as, 1930-as évek sajtója titokzatos, félelmetes beszámolókkal borzongatta az embereket: a Tutanhamon sírjának feltárásában résztvevők sorra meghaltak. 1922-ben Carter sok-sok évnyi munka gyümölcseként tárta fel a fáraó sírját. Hónapokkal később Lord Carnarvont, a kutatás fő támogatóját (megcsípte egy rovar az arcán, és a csípést szokásos reggeli borotválkozása közben megvágta. A seb elfertőződött, és Lord Carnarvon hamarosan meghalt. Halála pillanatában – a legenda szerint – Kairó fényei kialudtak...

Az újságírók bulldogként vetették rá magukat a témára. ĺme a szalagcímek: „A múmia bosszút áll!” „Halál vár a fáraó álmának megzavaróira!”. Ez tovább fokozódott, amikor a 26 fős kutatócsoportból is meghaltak néhányan.

A botrány odáig gyűrűzött, hogy az állítólagos megátkozottakat exhumálták, és egy közös tényezőt valóban találtak: mindegyikük tüdejében az Aspergillus csoportba tartozó penészgomba volt. Halálukat nem a gomba okozta, de tény, hogy a dohos sírkamra levegőjéből mindannyian belélegezték azt.

Ki a gyilkos?

Egyéb kórokozók, így baktériumok és gombák szerepe is felmerült a „rejtélyes” halálesetekkel kapcsolatban, míg mások a halott kapcsán keletkező mérgező gőzöket és gázokat teszik felelőssé. Időnként új divathullám kúszik be a találgatások terén: pár éve a slágergyanús Bacillus anthracis, a lépfene baktériuma került az érdeklődés középpontjába. A feltételezés lényege: már az ókori egyiptomi főpapok is éltek a bioterrorizmus módszereivel, és anthrax spórákat helyeztek el a sírban, hogy azok majd jól megbosszulják a fáraó nyugalmának megzavarását.

Egyesek szerint a sírban lévő kórokozók felelősek a halálesetekért, mások szerint szó sem volt tömeges halálozásról, mindenki elment, amikor eljött az ideje. Felhívják a figyelmet, hogy Lord Carnarvon nem volt már fiatal, krónikus betegségekben szenvedett, több műtéten is átesett. Legyengült szervezet esetében apró fertőzés is nagy bajokat okozhat, amit a századelő higiénés viszonyai mellett, pláne Egyiptomban, igazán nem volt nehéz összeszedni. (mti, ngo)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?