Hitler állítólagos bombája

Egy német–amerikai jelentés szerint a II. világháborúban a nácik jóval közelebb kerülhettek az atombomba bevetéséhez, mint azt korábban gondolták.

A történészek egy 60 éves ábrára bukkantak, amelyen a harmadik birodalom atombombájának vázlata látható. A Physics World nevű magazinban publikált jelentésben szereplő vázlat nem tartalmaz dátumot, a történészek szerint azonban minden jel arra utal, hogy közvetlenül az európai harcok befejezése után készült. A szerkezet kiagyalójáról sincs semmilyen információ, mivel hiányzik a dokumentum borítólapja. Ez az egyetlen ismert rajz a német szakértők által megtervezett fegyverről.

A felfedezés mögött álló egyik történész az a Rainer Karlsch, aki idén már nem kis felbolydulást keltett azon bejelentésével, mely szerint a nácik a háború utolsó napjaiban sikeresen teszteltek egy primitív nukleáris szerkezetet. Ezt az állítást a történészek többsége egyszerűen elutasította. Az újonnan napvilágot látott dokumentumot Karlsch „Hitler bombája” című könyvének publikálása után fedezték fel. A nácik szerinte is igen távol álltak még egy klasszikus atombomba kifejlesztésétől, azonban a mini-bombát egy rakétával kombinálva ígéretesnek látszott a tervezet. A hadsereg úgy vélte körülbelül hat hónapra lesz szükségük az új fegyver hadrendbe állításához, a tudósok azonban tudták, hogy ez korántsem ilyen egyszerű.

A hitleri Németország atomenergia programjának vezetője Werner Heisenberg volt. Világszerte elismert fizikusnak számított a tudomány több területén is, azonban a maghasadás láncreakciójának fő szempontjaira nem sikerült ráakadnia. Egyes kutatók szerint ennek köszönhetően túlbecsülte a bomba megépítéséhez szükséges hasadóanyag mennyiségét. Mindezek ellenére a német jelentés valamivel több, mint 5 kilogrammot említ egy plutónium bomba kritikus tömegéhez, ami viszonylag közel van a valós adathoz. Ez arra enged következtetni, hogy néhány náci tudósnak sikerült felülmúlnia Heisenberget a maghasadás területén. Paul Lawrence Rose professzor szerint nincs nagy jelentősége az 5 kilogrammos adatnak, azzal együtt, hogy nem vonja kétségbe a dokumentum eredetiségét. Úgy véli, ha sikerült is egyes tudósoknak megérteni az elvet, azt Heisenberg csoportja úgysem fogadta volna el.