Ha mértékkel fogyasztjuk, nem kell lemondani a cukorról

A gyümölcsökben található vitaminok, ásványi anyagok és rostok valóban nélkülözhetetlenek szervezetünk számára. Ám a cukor veszélyes, ha sokat fogyasztunk belőle. Valójában mennyi nevezhető még egészséges mennyiségnek, s mit kell feltétlenül tudni róla?

Elöljáróban annyit tisztázzunk, hogy vannak egyszerű és összetett cukrok. A legismertebb és leggyakrabban használt egyszerű cukor a szacharóz, a glükóz és a fruktóz. Valamennyi mezőgazdasági termény tartalmazza. A glükóz főleg a szőlőben, de más gyümölcsben és zöldségben, a fruktóz a gyümölcsben és a mézben, a szacharóz a cukornádban és a cukorrépában található meg. Kutatások bizonyították, hogy szervezetünk minden cukrot ugyanúgy bont le glükózra és fruktózra. Ha cukrot fogyasztunk, energiát juttatunk az izmoknak és a sejteknek. A glükóz rendkívül fontos szervezetünknek, és pótolhatatlan energiaforrás az agynak. Agyunknak naponta 130 g glükózra van szüksége.

Fontos a glikémiás index

A különböző formában észszerűen elfogyasztott cukor a változatos étkezés része lehet. Cukrot csaknem soha nem önállóan fogyasztunk, hanem fehérjékkel, zsírokkal, keményítőkkel és rosttal kombinálva. Ezek a tápanyagok hatnak az emésztés gyorsaságára és a cukor felszívódására, hatnak arra, hogy étkezés után hogyan emelkedik meg a vér cukorszintje, amit glikémiás indexnek nevezünk.

„Az élelmiszerek glikémiás indexe arról tájékoztat, hogy a vér cukorszintje milyen gyorsan emelkedik meg étkezés után. Ez az információ mindenkinek rendkívül fontos, de legfőképpen a cukorbetegeknek és a sportolóknak. Jó, ha az alacsony és a közepes glikémiás indexű élelmiszereket helyezzük előtérbe, de nagyon fontos, hogy odafigyeljünk az adagra, az étel energia- és zsírtartalmára” – magyarázta dr. Peter Minárik élelmezési szakember. „Ha elfogyasztunk egy kanál mézet, azonnal megemelkedik a vér cukorszintje, majd hirtelen lecsökken, tehát rövid idő múlva ismét hiányozni fog az energia, s megjelenik az éhség. Ha müzliszeletet eszünk, a cukorszint lassabban emelkedik meg, mert rostot és zsiradékot is tartalmaz, és ilyenkor a cukor lassabban szívódik fel.”

Legvonzóbb az édes íz

Világszerte nő a cukorfogyasztás. Szlovákia viszont ebben a tekintetben nem tartozik a legrosszabb országok közé. Európában a lakosság energiabevitelének 7–17 százalékát teszi ki a cukor. Legrosszabb a helyzet Spanyolországban és Nagy-Britanniában, ahol ez az arány 17 százalék. Az optimális érték 10 százalék, gyerekek esetében pedig 5 százalék.

„Az ember számára természetes, hogy az édes ízt kedveli a legjobban, mert fontos szerepet játszott a fejlődésben. Elődeinknek az édes íz gyorsan hasznosítható energiaforrást és biztonságos élelmet jelentett. Az édes íz utáni vágy gyerek- és serdülőkorban a legerősebb. Ez minden bizonnyal az anyatej édes ízével is összefügg. Az édesség utáni vágyakozás a felnőttkorban csökken” – mondta dr. Peter Minárik. A cukor hasznos a szervezet számára, de szigorúan korlátozni kell fogyasztását. Hogy a cukorfogyasztással ne ártsunk egészségünknek, az energia-bevitelt és -leadást egyensúlyban kell tartani. Az elfogyasztott kalóriákat mozgással égessük el, mert különben csakhamar többet mutathat a mérleg, és egészségünknek is árthatunk vele.

„A múlt év decembere óta az élelmiszergyártók kötelesek feltüntetni a csomagoláson a tápanyagtartalommal kapcsolatos adatokat. Egy ülőfoglalkozású felnőtt nőnek például naponta körülbelül 2000 kilokalóriára van szüksége. Ha azonban elfogyaszt egy 600 kalóriaértékű csokoládét, tudnia kell, hogy ezzel ajánlott napi kalóriamennyiségének jelentős részét megette, ráadásul szervezete nem kapott meg minden fontos tápanyagot” – hangsúlyozta Jarmila Halgašová, a Szlovákiai Élelmiszeripari Kamara igazgatója.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai és ajánlásai szerint egy felnőtt ember naponta legfeljebb 10 teáskanálnyi, vagyis 35 g cukrot fogyaszthat el. Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy 100 gramm banánban körülbelül 20 gramm cukor van, ami az optimális cukorbevitel 60 százalékát teszi ki. „Egyetlen élelmiszer önmagában nem okoz túlsúlyt, sem kövérséget. A túlsúly a hosszú távú energiai egyensúly hiányának a következménye. Ezért egyetlen élelmiszer vagy ital sem tabu, fogyasztása mérték kérdése” – magyarázta Minárik.

Nem egyetlen étel a hibás…

Az élelmiszergyártók az édesítőket cukorpótlóként használják azért, hogy csökkentsék az energiabevitelt és a glikémiás indexet. Az élelmiszer édes lesz tőlük és az anyagcserezavarokban szenvedők is fogyaszthatják. Az édesítőszerek nem ördögtől valók. Engedélyezésük előtt tesztelik őket, s a legfontosabb adatokat fel kell tüntetniük a csomagoláson. A fogyasztó ennek alapján döntheti el, hogy megvásárolja-e vagy sem.

2020-ig mínusz 10 százalék

Túlsúly akkor alakul ki, ha az energiabevitel nagyobb, mint a -leadás. Nem egyetlen élelmiszer váltja ki, hanem a globális étkezés.

„Az élelmiszergyártók igyekeznek alkalmazkodni a korszerű irányzatokhoz. Ezért kötelezettséget vállaltak, hogy 2020-ig termékeikben 10 százalékkal csökkentik a hozzáadott cukor mennyiségét” – jegyezte meg Jarmila Halgašová. (kovács)