Brit miniszterelnök: Az elmúlt napok világpolitikai fejleményei változó világrendet jeleznek

Starmer a londoni alsóház bizottsági elnökei alkotta összekötő bizottság keddi meghallgatásán kijelentette, hogy „komoly csalódottsággal” nyugtázta az amerikai kormány által bevezetett új vámokat, amelyek szavai szerint nagy nehézségeket okoznak Nagy-Britanniának és az egész világnak.

A munkáspárti brit kormányfő azonban kijelentette azt is: ösztönei azt diktálják, hogy „nem szabad páros lábbal beleugrani” az azonnali megtorló lépések csapdájába. Starmer szerint a brit kormány minden lehetőséget nyitva tart, és folytatja a megtorló jellegű ellenintézkedések előkészítését arra az esetre, ha ezek szükségessé válnak – de ennél jobb megoldást jelent, ha London tárgyalni próbál Washingtonnal a vámok hatásának enyhítéséről.

A brit üzleti és kereskedelmi minisztérium a minap 417 oldalas listát állított össze azokról az amerikai importtermékekről, amelyekre London a hazai üzleti szektorral tartott négyhetes konzultáció után megtorló jellegű vámokat vethet ki.

A listán szereplő több tízezer amerikai termék az Egyesült Államoktól vásárolt teljes brit import 27 százalékát teszi ki.

A brit miniszterelnök a keddi parlamenti meghallgatáson kijelentette: az amerikai vámok bevezetése után kialakult helyzetben Nagy-Britanniának tárgyalnia kell „a hozzá hasonló módon gondolkodó” országokkal a velük fenntartott kereskedelmi forgalom előtti akadályok lebontásáról.

Keir Starmer elmondta, hogy a hétvégén számos vezetővel tárgyalt telefonon, igyekezve kipuhatolni, hogy ők milyen válaszlépésekre készülnek.

A Downing Street tájékoztatása szerint Starmer – mások mellett – Emmanuel Macron francia elnökkel, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, Olaf Scholz leköszönő német kancellárral, Friedrich Merz CDU-elnökkel, a kancellári tisztség várományosával, valamint Anthony Albanese ausztrál és Giorgia Meloni olasz kormányfővel egyeztetett az amerikai vámemelések nyomán kialakult helyzetről.

A brit kormányfő a keddi parlamenti meghallgatáson kijelentette, hogy az európai védelem és biztonság szempontjából is új korszak kezdődött, és azok az alapelvek, amelyek 80 éve fenntartják a békét Európában, már nem tekinthetők ugyanolyan szilárdnak, mint eddig.

Keir Starmer úgy fogalmazott: ahhoz, hogy a NATO a következő évtizedekben is az európai biztonság garantálója maradjon, „az Egyesült Államokkal szemben új súlyozást kell adni” a kollektív védelem és biztonság európai elemének.

Hozzátette ugyanakkor: ez nem azt jelenti, hogy Európának „le kell válnia az Egyesült Államokról”, és ezután teljesen egyedül kell gondoskodnia saját védelméről – de az is igaz, hogy Európa eddig nem fordított elég forrást védelmi kiadásaira. Starmer hangsúlyozta: nem Donald Trump az első amerikai elnök, aki ezt kifogásolja, számos hivatali elődje is felvetette ezt a problémát.