Feltámasztották a spanyolnátha vírusát

A vírust, amelynek alapos tanulmányozását a madárinfluenza terjedése és a világméretű járvánnyá válásától való félelem tette aktuálissá Jeffry Taubenberger és munkatársai támasztották fel az amerikai fegyveres erők marylandi patológiai intézetében, és eredményeikről a Science és a Nature amerikai tudományos folyóiratokban számoltak be. A kutatásban részt vett a jár-ványügyi központ és a mezőgazdasági minisztérium is.

A feltámasztott vírust az amerikai fegyveres erők atlantai járvány-ügyi központjában szigorú biztonsági intézkedések mellett őrzik. Olyan minősítéssel látták el veszé-lyessége jelzésére, amelynél magasabbat csak a terroristák általi felhasználásra esélyes kórokozók kapnak. A kutatók a helyszínre utazhatnak tanulmányozni, de nem vihetik ki a laboratóriumból. A kutatócsoport kipróbálta a vírust egéren, tyúktojáson és emberi tüdősejttenyészeten. Mindenütt jól szaporodott, s napokon belül az összes egeret megölte, de nem bizonyult olyan arányban halálosnak, mint azt az 1918-as beszámolók állították.

A kutatók az 1918-as vírus feltámasztásához a New York-i Mount Sinai orvosegyetem kutatóinak, Adolfo Garcia-Sastre, Peter Palese és Christopher Basler mikrobiológusoknak szabadalmaztatott „reverse genetics” technikáját használták. A kutatók módszerüket eredetileg a vírusok elleni védőoltások gyors kifejlesztésére találták ki.

Az influenzavírusnál gyakoriak a kisebb genetikai változások, ezért évente új védőoltást kell kifejleszteni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) helyi partnerei segítségével évente azonosítja az influenza-vírustörzseket, s elkezdődik az oltóanyag-fejlesztés. A folyamat lassúsága optimális körülmények között is gondot okoz, de az 1918-ashoz hasonlóan virulens törzs fellépésénél a lassúság katasztrófához vezethet. A WHO statisztikái szerint évszázadonként 3-4 nagy influenzajárvány fordul elő, s elkerülhetetlenül jön a következő.

Az oltóanyag-fejlesztés szokásos módja szerint addig keresztezik a laboratóriumban sikeresen tenyészthető és a frissen gyűjtött vírusokat, amíg az utódok közül nem sikerül kiválogatni az összes követelménynek megfelelőt. „Reverse genetics” technikával ez elkerülhető, a vírusok szinte rendelésre építhetők, s markereket lehet beépíteni a nyomkövetés, minőségbiztosítás érdekében. A termelés is könnyebb, mert kisebb a genetikai sokféleség. A „reverse genetics” vagy „Plasmid Rescue Technology” módszer DNS-ből vírust készít, feltéve, hogy a vírus RNS-ben tárolja genetikai anyagát. Az influenzavírus ilyen. Az új technikával előre ki lehet fejleszteni az összes, madárról potenciálisan emberre átkerülő vírus oltóanyagát, s ha felüti a fejét a fertőzés, csak azonosítani kell az elszabadult fertőző törzset, máris indulhat az oltóanyaggyártás.

Előzőleg ugyancsak járvány-megelőzési célból Nagy-Britanniában feltérképezték az 1918-as spanyolnáthajárványt okozó vírus genomját, de az élő vírust csak most tenyésztették ki az amerikai hadsereg kutatói.