Találkozás a negyedik nővérrel

A negyedik nővér főpróbájaJudita Čermáková felvételeKassa. Csehov Három nővére inspirálta a New Yorkban élő híres lengyel drámaírót, Janusz Glowackit, hogy elgondolkozzon azon, vajon mit csinálnának és hogyan gondolkodnának napjaink Oroszországáról a nővérek. A negyedik nővér című tragikomédia néhány éve Pozsonyban is nagy sikert aratott, ma este pedig a kassai Állami Színház stúdiójában kerül színre. Az előadás rendezője az a varsói Henrik Rozen, aki néhány nappal ezelőtt kapta meg a tavalyi év legjobb lengyel rádiójátékáért járó nagydíjat. Rozen nevéhez több ezer rádiójáték fűződik, ám a fősodortól eltérő, rendhagyó, merész színházi produkciói is figyelemre méltóak. „A három nővér szereplői egy helyütt arról filozofálnak, hogy vajon milyen lesz a világ 2–300 év múlva. Ha Csehov tudta volna, mekkora tempóban fejlődik a világ, csak húsz évre előre gondolkodott volna. Glowacki hősei ezért mernek csupán ötven évre előre tekinteni az említett jelenet parafrázisában” – mondta a rendező, aki szerint a cenzúra elől Amerikába menekülő szerző egészséges kívülállóként tudja figyelni a kelet-európai történéseket, és ez jót tesz a darabjainak, melyek közül nálunk legutóbb az Antigoné New Yorkban címűt mutatták be. Peter Himič dramaturg szerint a szöveg a mai szlovák hétköznapokra is rezonál, hangulata pedig az édes-bús, megbocsátó humor és a filozofikus társadalomkritika között mozog. „Ennek ellenére a darab nem szájbarágós, az üzenetek be vannak ágyazva, el vannak rejtve a cselekményben, a szereplők sok mindent nem mondanak ki, de a néző azért mindent megért. Külön figyelmet érdemel az uniós csatlakozás kapcsán is előtérbe kerülő nemzeti identitás, saját kultúra, illetve a kisebbségek helyzete. A szerző a litván és a csecsen kisebbséggel példálódzik, a figyelmes néző pedig eközben óhatatlanul Jugoszláviára és Koszovóra gondol” – állítja Himič. Az előadást videóvetítéssel színesítik, a vetített jelenetek egy önálló cselekményszálat bontanak ki. Henrik Rozen nem árulta el, ki is a negyedik nővér, viszont érthető cselekményt és bulvármentes, gogoli humort ígér a nézőknek.