Szent Erzsébet a kassai deszkákon?

Várady Béla (balról), a társulat egyik alapító tagja a Magyar Játékszíni Társaság Hűség-díját vehette átA szerző felvételeA megyei önkormányzat fennhatósága alá tartozó többi 21 kulturális intézmény meg sem közelíti ezt az eredményt, ám Kolár szerint a dolog hátulütője, hogy a fenntartó úgy véli, a színház többlet-támogatás nélkül is boldogul, ezért inkább más intézmények költségvetését növelik. A tegnapi évadzáró társulati ülésen külön dícséretben részesült Rák Viktória, aki tévés sikereinek köszönhetően rövid időn belül afféle „reklámfigurája” lett a színháznak.

A tervezett nyolc bemutatóból anyagi nehézségek miatt csak hetet tudtak megtartani, ezért a jövő évadra óvatosabban tervez a színház vezetése. Öt darabot szeretnének színpadra állítani, az első premier szeptember 27-én lesz, Neil Simon világsikert aratott színműve, a Furcsa pár kerül színpadra, a Thália új művészeti vezetője, Korognai Károly rendezésében. Szintén Korognai állítja színpadra Csáth Géza Janika című művét, amelynek bemutatóját december 13-ra tervezik.

A két időpont között, november 15-én kerül színre az a darab, amely a legnagyobb vitát váltotta ki a társulati ülésen. A Szent Erzsébet-évhez kapcsolódva, valamint az Európa Kulturális Fővárosa 2013 pályázat kapcsán Kassa vezetése 200 ezer koronás anyagi támogatást helyezett kilátásba a színház számára egy Szent-Erzsébetről szóló darab bemutatatójára. A színmű megírására Egressy Zoltánt, az egyik legismertett és legsikeresebb fiatal drámaírót kérte fel a Thália vezetése, a rendező pedig Beke Sándor lenne. A színpadon 22 szereplő játszana 28 szerepet, azaz meglehetősen nagyszabású és drága produkcióról van szó, a költségvetés 800 ezer korona körül mozog. Kolár Péter szerint 5-600 ezer koronát különböző pályázatok segítségével tudnának biztosítani, a fennmaradó összeget pedig, amely egyébként egy standard tháliás produkció költségvetése, a várostól kapnák meg. Mivel a társulat egy része nem hajlandó együtt dolgozni Beke Sándorral, legalább hat vendégszínészt hívnának a darabba, amelyben színművészeti főiskolások is szerepelnének. Pólos Árpád és néhány további színész azonban óvatosságra intette a vezetést, mivel a Rákóczi-év kapcsán tavaly nyáron bemutatott darab hasonló lelkesedéssel készült, ám az ígért anyagiak nem érkeztek meg, és a színház máig adósságokat görget maga előtt a mindössze háromszor játszott előadás miatt.

Kolár Péter szerint addig fognak nyújtózkodni, amíg a takarójuk ér. Vonatkozik ez a jövő márciusban tervezett nemzetközi színházi fesztiválra is, amely szintén Kassa kulturálisfőváros-pályázatának köszönhetően kapna támogatást a városkasszából. A hazai Romathan, a komáromi Jókai Színház, valamint az eperjesi ukrán színház mellett Krakkóból, Beregszászról, Szatmárnémetiből, Nyíregyházáról, Miskolcról, Egerből és Zalaegerszegről érkeznének társulatok Kassára, az anyagiak egy részét pedig a Visegrádi Alaptól várják. Ha Kassa megnyeri a kulturális fővárosi címért folyó versenyt, a Thália-fesztivált kétévenként meg tudnák rendezni.

Az évadzáró társulati ülésen jelen volt Szerencsés János kassai magyar főkonzul is, akit saját bevallása szerint nem lepett meg túlzottan, hogy művészeti kérdések helyett az anyagiak kerültek előtérbe. A főkonzul hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is minden tőle telhetőt meg kíván tenni a Thália Színház segítése érdekében.

Az ülés ünnepi hangulatban ért véget: Várady Béla, a társulat egyik alapító tagja a Magyar Játékszíni Társaság Hűség-díját vehette át Horányi Lászlótól, a társaság elnökétől. A díjat négy éve alapította a magyarországi szakma, és a színházi vezetők javaslatait figyelembe véve azokat jutalmazzák vele, „akik kultúrateremtő és színházmegtartó munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy egyáltalán beszélhetünk még határon túli magyar színházról”. A magyar külügyminisztérium és az oktatási minisztérium jóvoltából a díjazott nem csak oklevelet, hanem némi pénzjutalmat is kap.