Kultúra

Önarcképek izmusok tükrében

Pozsony. A Szlovák Nemzeti Galéria új kiállításán – mely Ján Berger festőművész munkásságát mutatja be – 1969-ből származik az indu-lást képviselő legkorábbi fest-mény, ez évből pedig a leg-újabb.
ÚJ SZÓ ONLINE

2018. június 23. 19:00

Pozsony. A Szlovák Nemzeti Galéria új kiállításán – mely Ján Berger festőművész munkásságát mutatja be – 1969-ből származik az indu-lást képviselő legkorábbi fest-mény, ez évből pedig a leg-újabb. A minimalista tárlaton ezzel zárul a rendhagyó módon felvázolt eddigi pályaív.

Többféle szempontból is rendhagyó ez a művészeti mustra, ami főként a két kurátor rendezőelvének köszönhető. Nina Gažovičová nem a galéria munkatársa; vendégként az intézményben megszokottól eltérő szemlélettel építette fel a kiállítást, illetve installálta a műalkotásokat. Minimalista tárlatot rendezett, fehér falfelületekre helyezett fel nagyon kevés képet. Ján Berger festményei tobzódó, intenzív színvilágukkal olyan erős vizuális hatást nyújtanak, hogy nem lehet egymás mellé zsúfolni őket, teret kell adni nekik, hogy érvényesüljenek, és ne nyomják agyon egymást – mondta Gažovičová a sajtóbejáráson. Kurátori munkáját a Bergernél fiatalabb nemzedékhez tartozó festőművész, Matej Fabian segítette. Ez a felállás is újszerű, és egyebek mellett azt eredményezte, hogy nem kronologikus vagy nem tematikus felépítése van az életmű-válogatásnak, hanem festészeti szempontú elrendezéssel kerültek a művek egymás mellé. Így összevethető például, hogy ugyanannak a témának a különböző időben történő ábrázolása miként változott kompozíciós építkezésben, valamint szín-, motívum- és formahasználatban.

Bergerre jellemző, hogy vissza-visszatér egy-egy már késznek vélt vásznához, és továbbfesti, befejezi új festészeti-művészeti ismereteit érvényesítve, vagyis: a realitás megragadásának vizuális lehetőségét tökéletesítve „felülfesti önmagát”.

Ez a minimalista tárlat érzékletesen mutatja, hogy Berger valójában önarcképfestő. A legtöbb vásznán jelen van saját arcábrázolása. A portré megjelenítésmódban attól függően változik, hogy a festő mit szeretne megmutatni a történelmi izmusokból. Ján Berger festészetének alapja ugyanis a történelmi avantgárd újraértelmezése. A festés számára az ismeretszerzés egyik hatásos módja: az ecsetel való kifejezés lehetőségeinek keresése és állandó tökéletesítése. Munkái pedig a modern művészeten belüli, sokirányú tradicionális festészeti kísérletek, vagyis az izmusok továbbtágíthatóságának tanúságai.

Az Esterházy-palotában szeptember 30-ig látható kiállításon zömmel figurális ábrázolások kaptak helyet, de láthatók absztrakt munkák, sőt táj- és zsánerképek is bekerültek a válogatásban. Ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy e zsánereket, műfajokat Ján Berger kreatívan kombinálja, vegyíti. Alapvetően a realitásból, valamilyen konkrétan létező, általában banális elemből indul ki – kertek, belső épületterek –, de valamilyen izmusjegy alkalmazásával (gyakran fordul a szürrealizmusba) vagy absztrahálással elrugaszkodik a valós látványtól. Ez abból adódik – mondta el a művész a sajtóbejáráson – , hogy az alaplátványra ráépíti a saját élményét, narrációját.

Az élményfestészetnek köszönhető, hogy Ján Berger műtermében kiérlelt „színes gyémántok” születnek – mondta Matej Fabian. Ezek a rendhagyó tárlatrendezésnek köszönhetően vizuális meditáció lehetőségét kínálják; felismertetik, hogy a festészet máig nem meghaladott műfaj.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Szlovákiában a 7. legalacsonyabb a minimálbér az EU-ban

Tegnap a mában

Tizedik vb-érmét nyerte a komáromi kajakos

Újabb két bíró telefonját foglalta le a NAKA

VIDEÓ: Rémálom Budapesten villamost vezetni

Pártot alapítanának az elégedetlen gazdák, szeptembertől gyűjtik az aláírásokat

Legfrissebb galériák
Olvasta már?