(Nem)csak a zene – ötéves a Deja vu-klub

Ünnepel a pozsonyi Deja vu-klub: immár öt éve invitálja a fiatalokat a klub nevét is adó házigazda Deja vu zenekar, hogy havonta egyszer kellemes dzsessz-zene mellett egy-egy ismert, népszerű személyiséggel, illusztris vendéggel találkozzanak a Hlava XXII kávéházban.

A klub ötlete Strieženec Sándor zenésztől származik, az ő szellemi gyermeke és szívügye, s megszületését több dolog inspirálta. Egyrészt az, hogy 2000-ben megalapította a dzsesszt és bluest játszó Deja vu zenekart. Mivel nem túl sok lehetőségük kínálkozott a fellépésre, úgy érezte, lendíthetne a helyzetükön egy saját klub, ahol havonta zenélhetnének. „Élénken élt az emlékezetemben, milyen szuper hely volt annak idején a József Attila Ifjúsági Klub – mesélte Strieženec Sándor –, ezért szerettem volna egy olyan klubot, ahol nem csupán a Deja vu zenéje, hanem egyéb kulturális program is várja a Pozsonyban tanuló fiatalokat. Felkerestem a diákhálózatos fiatalokat, akkor Nagy András volt az egyik »motorja«, és ő rögtön vette a lapot. Megfelelő helyszínt kerestünk, meg is találtuk a Hlava XXII kávézóban, és elindulhattak a Deja vu-klubestek.” Pontosabban akkor indultak be igazán, amikor a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete is felkarolta a klubot. Strie?ženec Sándor elismeréssel szólt arról a segítségről, amelyet Czimbalmosné Molnár Évától, az intézmény előző igazgatójától kapott. „Krasztev Péterrel, az intézet jelenlegi igazgatójával is kiváló a kapcsolatunk, ráadásul Péter igazi menedzser típus, aki számos ötletet is ad a vendégeket illetően.”

Strieženec Sándor úgy érzi, az elképzeléseit szinte maradéktalanul sikerült valóra váltania, rendezvényeik többnyire teltház előtt zajlanak, s ez boldoggá teszi. Egyetlen dologban van hiányérzete: „A klubba többnyire egyetemista fiatalok járnak, és meglep, hogy időnként nem adják meg azt a tiszteletet a meghívott vendégnek, hogy figyeljenek rá, és ne nyomják el zajongással a szavát. Az is igaz persze, hogy ha nagy formátumú, markáns egyéniség a vendég, egyáltalán nincs »háttérzaj«”.

Az eltelt öt évben sokan megfordultak a Deja vu-klubban. „A legelső klubestünkre Erich Boboš Pro?cházkát, az ismert hazai szájharmonikást, valamint a komáromi Borostyán vezetőjét, Nagy Lászlót hívtuk meg. Ellátogatott már hozzánk Grendel Lajos, Peter Lipa, Pavol Hammel és Tóbiás Szidi, Magyarországról többek közt Verebes István, Kaszás Attila, Varga Miklós, Vikidál Gyula, Hernádi Judit, Müller Péter Sziámi, vagy Hajós András. Legutóbb Somló Tamás volt a vendégünk, és még a lépcsőn is ültek. Ez a csúcsnak számít. Három számot adtunk elő együtt, és bevallom, számomra is nagy élmény, hogy olyan zenészekkel játszhatok egy színpadok, akiket fiatal koromban istenítettem.

A holnapi jubileumi klubest vendége Gerendás Péter, aki a Deja vu első magyarországi vendége volt

Strieženec Sándor egyébként a zene valódi megszállottja: jelenleg négy zenekarban dobol, s van egy magániskolája is, amelyben dobolást oktat. De mint mondja, a zenekarok közül a Deja vu a kedvence. Büszke arra, hogy hét éve szinte ugyanabban a felállásban zenélnek. Kétszer léptek már fel a Sziget Fesztiválon, koncerteztek a Pozsonyi Dzsessznapokon, valamint Prágában és Varsóban is. Egyelőre klasszikus dzsesszdarabok szerepelnek a repertoárjukon, amelyet idővel saját számokkal is szeretnének bővíteni.