Nem veszem fel a fátylat

Sirin Ebadi: „Iránnak pacifista reformokra van szüksége, amelyekért parlamentáris úton kell megküzdeni”.Sirin Ebadi elképedéssel fogadta a kitüntetés hírét, s a párizsi sajtókonferencián kijelentette: a Nobel-díj mindazokat az irániakat illeti, akik a demokráciáért harcolnak. Fátyol nélkül állt Párizsban a kamerák elé, ami persze óriási felháborodást váltott ki a teheráni konzervatív vezetők körében. – Oslóban sem veszem fel a hidzsábot (fátylat) – közölte Ebadi asszony. – Mindig voltak, akiket sértett a viselkedésem, de ennek nincs jelentősége” – hangoztatta. A jogásznő sokszor kap fenyegető leveleket, üzeneteket, amelyek környezetét jobban aggasztják, mint őt. „Nem új dolog, megszoktam tíz éve“ – jelentette ki. Ő maga megelégszik annyival, hogy nyilvános szerepléseiről értesíti a hatóságokat. „A Nobel-díj nem változtatott az elkötelezettségemen“ – közölte. Ebadi nem hajlandó hivatásos politikusi pályára lépni: „A hőskultusz mindig csak hátráltatta ezt az országot“ – mondta, és hozzátette: „Az embereknek maguknak kell harcolniuk a jogaikért, mint ahogy sokan meg is teszik. A szabadság nem fog ingyen az ölükbe hullani“.

Sirin Ebadi – 1974-ben Irán első női bírája, mielőtt az 1979-es iszlám forradalom nyomán lemondásra kényszerítették – azok ellen a konzervatív körök ellen küzd, amelyek „törvényen felül állónak“ tekintik magukat. Példaértékűnek tekinti az iráni születésű, Kanadában élő Zahra Kazemi újságírónő ügyét, akit június 23-án, a teheráni diáktüntetések idején vettek őrizetbe, és a börtönben lelete halálát. A Nobel-díjas jogásznő november 3-án bejelentette: személyesen képviseli az elhunyt újságírónő családját a bíróságon. Ügyvédként dolgozik, és gyakran vállal kimondottan kényes ügyeket, például értelmiségiekkel és ellenzékiekkel szemben elkövetett gyilkosságok és egyéb atrocitások eseteit. Egyben tanít is a teheráni jogi egyetemen.

A jogásznő nézetei és fellépései miatt állandó céltáblája az iráni fundamentalistáknak. Három évvel ezelőtt 22 napi börtönre ítélték, mert nyilvánosságra hozta a szélsőséges Anszar Hezbollah csoport egykori tagjának vallomásait, melyekből kiderült, hogy a csoport milyen parancsokat kapott a tiltakozó mozgalmak letörésére. „Mindenkinek, aki Iránban az emberi jogokat tanulmányozza, félelemben kell élnie a születésétől a haláláig. Én azonban már megtanultam úrrá lenni a félelmemen” – nyilatkozta korábban Ebadi.

Az ügyvédnőt az iráni nők nem hivatalos szóvivőjének tartják. Az ő küzdelmének is köszönhető, hogy a 270 parlamenti helyből ma 14-et nő tölt be, illetve hogy az elmúlt években több iráni nőt vettek fel az egyetemekre, mint férfit. Ma már a nők olyan állásokat is betölthetnek Iránban, amelyek korábban a férfiak kiváltsága volt, mint például a buszsofőri állás. (mti, origo)