Makacs foltok az emberek lelkében

Kassa. Borongós novemberi időben borongós versek. Makacs foltot hagynak talán a lelken. A szerző legalábbis szeretné. Juhász Katalin Makacs foltok című kötetét szűk körben, családias hangulatban mutatták be Kassán, a Márai-emlékszobában.

A közönség valóban család látszatát keltette, nemcsak mennyiségileg, hanem korbeli összetételében is. Ahogy egy családban szokás, mindenkinek megvolt a maga szerepe és a maga jelleme, a maga nézete és a maga funkciója. Amitől a kéttucatnyi ember családdá vált röpke két órára, az a költészet és a költő szeretete.

A saját bevallása szerint Petri György, Tolnay Ottó, Parti Nagy, Térey, Kukorelly műveivel rokon lelkű szerző számára nem volt egyszerű a túlontúl heterogén közönséggel szót érteni, hiszen a versek mindenkiből mást váltottak ki, és felolvasva a hatásuk sem volt olyan, mint mikor otthon bújja valaki a verseskötetet. ĺgy aztán a sokféle nézet közös nevezőre hozásának szándéka dominált a könyvbemutató folyamán, amiből sok érdekes pillanat és élmény született. A versek mellett az irodalom öncélúsága és közéletisége, az anyanyelv fontossága is szóba került, és a kíváncsibbak megtudhattak egyet s mást Juhász Katalin Kassához való kötődéséről, az irodalomról és tömegkultúráról alkotott véleményéről, a Szőrös Kő című irodalmi folyóirat indításában vállalt szerepéről, az új, sorrendben már negyedik kötet formába öntéséről és illusztrálásáról is. Ez utóbbihoz a kötet illusztrátora, Lukács Zsolt is fűzött néhány szakmailag is felettébb érdekes észrevételt.

A kétórás kellemes társalgás a Básti Andrea tolmácsolásában elhangzott Juhász-versekről ha makacs foltot nem is hagyott, mindenesetre néhány pénztárcában hagyott némi hiányt, hiszen a kötetet szinte szétkapkodták a jelenlévők, kihasználva természetesen a dedikálás lehetőségét is. A szomorúan szürke borítón gubbasztó álombeli emberke és az őt körülvevő makacs foltok, meg a könyvben lévő „makacs versek” mellett persze néhány jellegzetesen „juhászkatis” hangulatot is hazavihetett a közönség. És törhette a fejét otthon, mondjuk, azon is, miért nincs igazán közege Kassán az irodalomnak, és miért szeretné a költő, hogy versei foltot hagyjanak a lelken, a költőket pedig legalább annyira komolyan vegyék, mint a popsztárt vagy a tévébemondót.