Magyar monográfiák, cseh regények

Budapest. Holnap kezdődik a jubileumi, tizedik Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, melyen a szakmai konferenciákon, tanácskozásokon kívül több mint kétszáz kulturális programból – irodalmi estek, felolvasások, könyvbemutatók, kiállítások – válogathatnak a könyvbarátok. A díszvendég idén Franciaország lesz.

A fesztiválon kiállított és persze megvásárolható csaknem ötvenezer – magyarországi és külföldi – kötet közül ezúttal sem hiányoznak a Kalligram Könyvkiadó legújabb kiadványai, amelyeket immár hagyományosan bemutatókon ajánlanak az érdeklődők figyelmébe.

Holnap 18 órától a Szlovák Intézetben tartják a Szegedy-Maszák Mihály gondozásában megjelenő Tegnap és Ma monográfiasorozat legújabb könyveinek bemutatóját. Görömbei András Csoóri Sándorról írt monográfiáját Olasz Sándor ismerteti. Az első magyar irodalmi Nobel-díjas, Kertész Imre munkásságát Szirák Péter foglalta össze, a könyvet Vári György méltatja. Vágvölgyi B. András tollából született a sorozat Eörsi István-monográfiája, melyet Csuhai István mutat be.

A Kalligram-könyvek bemutatója pénteken a Budapest Kongresszusi Központ Liszt III. termében folytatódik: 14 órai kezdettel Kukorelly Endre TündérVölgy című regényéről a szerző jelenlétében Garaczi László és Németh Gábor írókkal beszélget a kötet szerkesztője, Mészáros Sándor. Kukorelly könyvében fájdalmas melankóliával és iróniával jelenik meg az apa és a család sorsa az ötvenes-hatvanas évek Magyarországán, szerteágazva, a budapesti Szondy utcától Kassáig és Kárpátaljáig, majd vissza, ahogyan az emlékezés ingája mozog.

Szombaton 14 órától a Kongresszusi Központ Lehár II. termében négy legújabb cseh vonatkozású könyvét prezentálja a kiadó. Jaroslav Durych Wallenstein árnyai című regényét, melyet Simkó Ferenc fordított, Berkes Tamás méltatja. A huszadik századi cseh irodalom nagy stílusművészének, a két világháború közötti cseh irodalom katolikus irányzata meghatározó egyéniségének hatalmas sodrású, sok szálon futó, s végül egyetlen hatalmas körképpé összeálló történelmi regénye ritka megjelenítő erővel és nyelvi gazdagsággal tárja elénk a harmincéves háború szövevényes, kegyetlen világát. A fiatal cseh prózaíró, Jan Vrak Hétköznapi dolgok című regénye látszólag egy hétköznapi család hétköznapi története. A cselekmény a 20. század 60–80-as éveiben játszódik a cseh– lengyel határon. A szerző különös érzékenységgel rajzolja meg az ott élő „egyszerű” emberek portréit, a regény különlegessége azonban az a nyelvi és formai bravúr, amellyel az író a közösség többnyelvűségét érzékelteti. A Koloszár Péter és Simándy Judit által fordított művet Vörös István ismerteti. Zádor Margit ültette át magyar nyelvre Benjamin Kuras Van-e élet a Marxon? című munkáját. A posztkommunista Európa szépítés nélkül alcímet viselő kötet Közép-Európa, főként Csehország szellemesen, magas színvonalú humorral megfestett képe. Kuras 1969-ben Angliába emigrált, majd a 89-es fordulat óta felváltva Csehországban és Angliában él. Zádor Margit, a cseh irodalom kiváló magyar fordítója szépírói oldaláról is bemutatkozik. Emlékfoszlányok című regénye a 20. századi európai történelem egyik legtragikusabb korszakának, a holokausztnak szubjektív ihletettségű művészi megjelenítése. Zádor Margit regényét G. Kovács László mutatja be. (m)