Lesz magyar újjászületés!?

A magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából az Irodalmi Szemle legújabb száma Van magyar feltámadás, lesz magyar újjászületés!? címmel terjedelmes ankétot közöl 1956 magyar októberéről. A válaszadók nemcsak emlékeiket, olvasmány-élményeiket idézik fel, hanem válaszolnak arra a kérdésre is, vajon „az 1956-os eseményekben a »polgári« értékrend megnyilvánulásait látják”, s azokkal értenek egyet, akik polgári forradalomként próbálják meghatározni, vagy azt vallják, „1956 egyszerre képviselte a »szocialista« forradalom és a »polgári« forradalom elvárásait”, netán nem vitatják el a „harmadik utas” eszmék, elképzelések jelenlétét sem. A kérdésekre ismert szlovákiai magyar írók és közéleti személyiségek – Duba Gyula, Géczi Lajos, Grendel Lajos, Lovász Attila, Máté László, Szőke József – válaszoltak. Az ankétot Fónod Zoltán az alábbi sorokkal zárja: „Magyarként szívdobogva éltük meg 1956 drámáját... Most már arra van szükségünk, hogy lakhatóvá tegyük a magunk számára a világot, ... felismerjük a költőfejedelem üzenetét, aki az egy mondat a zsarnokságról igazsága mellett azt is vallotta: „Az a jó nemzet, amelyben jól érzem magam”.

A Magyar október 1956 című jubileumi emlékezést a folyóirat Márai Sándor Mennyből az angyal versével indítja, közli Pomogáts Béla Öt évtized múltán című esszéjét, és olvashatjuk Illyés Gyula döbbenetes erejű versét: Egy mondat a zsarnokságról. Helyet kapott a lapban Fábry Zoltán: Nagyon fáj, és Tőzsér Árpád: Őszi világ – őszi szemmel című korabeli írása, illetve verse.

Szellemi körkép felcímmel olvashatjuk Csoóri Sándor Fölébredhet-e az író? című esszéjét, melyben a Kossuth-díjas író a magyar irodalmat és történetét keresztül-kasul bejárva keresi az író helyét, s a választ arra a kérdésre: „Milyen történelmi változást hozott nekünk a demokrácia, ha a gazdagok elérték, hogy ne kelljen félniük a szegényektől?” Választ napjaink izgató kérdéseire nemcsak Csoóri Sándortól kaphatunk, hanem azoktól a kortárs magyar költőktől is, akiknek versét közli a folyóirat.

Búcsúzik a lap a közelmúltban elhunyt nagy magyar írótól, Sütő Andrástól, s közli Grendel Lajos tanulmányát a magyar líra és epika helyzetéről a huszadik században. Szalay Zoltán tollából – novelláján kívül – könyvkritikát is olvashatunk, Ardamica Zorán legújabb verseskötetéről. (zsolt)