Így tarolna le minket az MI

Az új MI forradalma valósággal végigsöpört a világon, applikációk és programok százai születtek, hónapok alatt. Amit mégis elfelejtenek az emberek, hogy ez a forradalom ugyanolyan, mint a kétezres évek közösségimédia-forradalma. Akkor a közösségi platformok tucatszám születtek, eleve a web2-nek nevezett struktúra adta magát, vagyis, hogy a felhasználók saját tartalmaikkal töltsenek meg egy-egy weboldalt, így mintegy tartalomgyártóvá kinőve. Tucatszám hullottak el aztán platformok, olyanok, amikről itt Kelet-Európában még csak nem is hallottunk. Amit akkor nem láttunk, vagy csak kevesen vettek észre, hogy a legtöbb platform a felhasználó adatait nyakló nélkül gyűjtötte, később felhasználta. Sok, egykor magát örökké ingyenesnek nevező platform lett fizetős, ahogy elkezdték mindinkább pénzre váltani a felhasználók adatait. Nem beszélve arról, hogy a tevékenységüket követő adatszivárgások óriási mennyiségű személyes adatot juttattak az internetes csalók kezébe.

Az MI-re épülő platformok körülbelül ugyanezt teszik. Minden általunk begépelt kérdésre adott olyan válasszal, amit mi pozitívan értékelünk, egy fokkal jobban ismernek meg minket. De a nagy techcégek rájöttek, hogy az egyébként is gyakran kétes forrásokon „hizlalt” modelljeik még mindig kevés információhoz jutnak a felhasználóikról.

Nem is kellett hát sokat várni, hogy ismét előrukkoljanak olyan ötletekkel, amikkel bele kívánnak lesni kommunikációnkba, a szokásainkba, életvitelünkbe, vallási és szexuális orientációnkba, politikai nézeteinkbe. Az online személyes terünk így újabb ostrom alá került. A Meta (leánykori nevén Facebook) januártól az összes felhasználó adatait felhasználja – már ha ezt egy nyilatkozatban meg nem tiltotta –, hogy saját MI-jét nevelje, minden képünket, posztunkat, szöveges chatüzenetünket végignyálazza, természetesen a „jobb felhasználói élmény biztosítása okán” címszó alatt.

A Microsoft MI-csippel ellátott alaplapokat dobott piacra, ezekkel egy virtuális segéd (copilot) szolgáltatást nyújtana az ilyen PC-k használóinak. Csak azt nem reklámozták, hogy az „utas” mintegy a hátunk mögött ülve rögzíti összes webes böngészésünket, az összes billentyűleütést és bizonyos időközönként képernyőképet készít monitorunkról. Megsúgom: ilyen adatgyűjtést egyébként kémprogramok és vírusok végeznek. Ergó: a felhasználó saját maga szolgáltatja ki adatait. A Ford autógyártó cég is csatlakozott az egyébként az autóiparban is megjelenő hasonló trendhez. Ők gyakorlatilag mozgó való világ villát csinálnának minden új járművükből, bekamerázva azokat. A cél pedig itt is a felhasználók adatainak begyűjtése, amit természetesen, ahogy a Microsoft, a Meta, a Samsung, az Apple vagy a Tesla, arra használnának, hogy személyre szabottabb reklámokkal bombázzanak minket.

A technológia így butul le kalmárok olcsó eszközévé, és szolgáltatja ki újfent a felhasználót techcégeknek és természetesen az azokat megkörnyékező kormányoknak. Ami szomorú, az az, hogy minden ígérgetés ellenére már többször megtapasztalhattuk, hogy ezt a techóriások meg is teszik.

„Ha nem fizetsz egy termékért, akkor te vagy a termék!”