A gépek nem teljesíthetik a vágyainkat

Ez a filozófiai és vállalkozói irányzat abból indul ki, hogy a technológia segítségével jobbá tehetjük az embereket, „megjavíthatjuk” őket. Számukra az emberi faj jövője szorosan összefügg a mesterséges intelligenciával, sőt egyesek azt is állítják, hogy le fogjuk győzni a halált. 

Retorikájuk meglehetősen kemény. „Vagy a mesterséges intelligenciát választjátok, vagy elutasítjátok, és a jövő csimpánzai lesztek” – fogalmazott Jean-Michel Besnier, a Sorbonne filozófiaprofesszora, és nyilatkozata ékes példája annak, a mozgalom hogyan kommunikál. A probléma szerinte egyszerű. „A transzhumanizmus térhódítása azzal magyarázható, hogy egyértelmű megoldást kínál: a tudományra és a technikára kell bíznunk magunkat, ha ki akarjuk elégíteni az emberi vágyakat” – magyarázta Besnier. 

Mik ezek a vágyak? Hogy sokáig, egészségesen és boldogan éljünk. Jogos elvárások. Ezért is vált a technológiai fejlődés a modern társadalom új vallásává. Izgatottak vagyunk. A masinák mindent jobban csinálnak, mint mi, adjuk át magunkat nekik! 

Csakhogy a gépeket az ember találta fel, és tanította meg mindenre. Az emberi faj régóta küzd különböző rejtélyekkel, amelyekre még a mesterséges intelligencia sem tudja a választ. Pedig a problémák egy része marginális, és egy ilyen csodálatos technológiától igazán elvárható, hogy könnyedén megoldja. Rendszerint abból indulunk ki, hogy a mesterséges intelligencia felül fogja múlni az emberi intelligenciát, de egy dologról megfeledkezünk. „Ez akkor igaz, ha algoritmikus képességekről, azaz számítási kapacitásról beszélünk. De az igazi kérdés az, hogy minden csak egy algoritmus-e” – szegezte nekem a kérdést Jean-Pierre Luminet asztrofizikus. És a válasz? „Ezzel egy nagyon homályos és ingoványos területre jutottunk, különösen, ha az emberi agy működéséről van szó. Személy szerint meg vagyok győződve arról, hogy nem minden teljesen algoritmikus” – tette hozzá. A technológia, beleértve a mesterséges intelligenciát is, nem fog megmenteni minket, bármennyire is szeretnénk. 

Ha a technikai vívmányokat a gondolkodás kiegészítéseként kezeljük, akkor lehetővé teszik számunkra, hogy előbbre lépjünk. De soha nem fogják helyettesíteni a kreativitást, a szubjektivitást, az emberek koherens, empatikus képességét. És nem valószínű, hogy megtalálják számunkra a válaszokat a legégetőbb kérdéseinkre: Kik vagyunk, honnan jövünk, hová tartunk és miért? Talán a legszebb kérdések azok, amelyek örökre megválaszolatlanok maradnak. És a legszebb vágyak azok, amelyek nem teljesülnek.

A szerző a Plus 7 dní munkatársa