Könyvek pesti seregszemléje

Mario Vargas Llosa új regénye, az Édenkert a sarkon túl az eredetivel egy időben jelent meg magyarulA szerző felvételeA négynapos műsor fő helyszíne a fesztiválnak otthont biztosító Budapest Kongresszusi Központ volt, s az intézmény emeletein meg az épület előtt megrendezett könyv- és íróseregszemle csütörtök délután kezdődött. Ekkor a pavilonok által közrefogott szűk folyosókon még viszonylag emberi módon lehetett közlekedni, bár a pultokon s a polcokon minden négyzetcentiméter helyet betöltő könyvek látványától hamar elfáradt a szem. A könyvkiadók közül ezúttal a franciák voltak a díszvendégek, a külföldi prominens szerzők sorában a díszvendég, a Budapest Nagydíjas Mario Vargas Llosa vitte a prímet: pódiumbeszélgetése megtöltötte a legnagyobb csarnokot, másfél órán át tartó dedikálása pedig a központ előtt késztette olvasóit több száz méteres, kígyózó sorra. A becses trófeával, a türelemmel kivárt aláírással így is csak töredékük távozhatott.

Este hatig tartott nyitva a központ, s ötkor-hatkor kezdődtek a Duna másik, pesti partján az irodalmi műsorok. A könyvfesztivál hivatalos katalógusa nyolcat hirdetett, de ennél több helyszín és program versenyzett az érdeklődők kegyeiért. Aki a Karol Wlachovský vezette Szlovák Intézetet választotta, ezúttal is jól járt: a Kalligram Tegnap és Ma monográfia-sorozatának három legújabb darabját ismertető esten nemcsak az előadók (Olasz Sándor, Vári György és Csuhai István) tettek ki magukért, megjelentek a Csoóri- és a Kertész-monográfia szerzői, Görömbei András és Szirák Péter is. Később a társalgóban az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának szlovák résztvevőivel, a Kertész Bagala vezette fiatal szlovák írókkal is szót lehetett váltani, s ugyanerre nyílt alkalom a jelenkori próza két nagyságával, Pályi Andrással és Závada Pállal.

A pénteki nap programokban, hallani- és látnivalókban is gazdagabb volt, de a kongresszusi központban délután már lépni sem lehetett a tömegtől. Kellemes meglepetésként könyveltem el, hogy a perui díszvendég spanyolul folyó előadását nemcsak magyarul, németül és angolul lehetett hallgatni, hanem szlovákul is. A sorrend azonban megfordult: míg a Népszabadság csütörtöki könyvmellékletének különkiadása a címoldalán foglalkozott Mario Vargas Llosával, s utána Kukorelly Endrével, a perui díszvendég pénteki fellépése előtt az év meglepetéskönyvének számító TündérVölgy bemutatása zajlott: a Kalligram által kiadott Kukorelly-regényt Garaczi László ismertette, Németh Gábor beszélgetőtársként volt jelen, a műsorvezetői szerepet Mészáros Sándor vállalta. Közvetlen a Liszt terem melletti standok egyikét a pozsonyi Könyvszakmai Szövetség bérelte: itt sorakoztak az AB-ART, a KT Kiadó, a Lilium Aurum, a Méry Ratio és a Nap Kiadó legújabb és régebbi termékei. Ebből a kínálatból a fesztiválozókat leginkább a helytörténet, az ismeretterjesztő és a tudomány-népszerűsítő irodalom érdeklte. A Kalligram külön pavilonban állította ki könyveit, kiemelt helyen, a legnagyobb kiállítási területet elfoglaló franciák tőszomszédságában. Nehéz megmondani, hogy a pultja előtti nem szűnő csoportosulás vajon a könyvek milyenségének volt-e köszönhető, vagy a tapasztalt boltos-szervezői szerepkört felvállaló Tóth Lászlónak és csapatának. Nyilván sokat tesz az is, ha a szerzők a helyszínen, a kiadó sátránál dedikálják műveiket: Görömbei András, Kukorelly Endre, Pályi András és mások jelenléte fontos helyszínné emelte a pódiumnak ezt a részét.

A budapesti könyvfesztivál páratlan rendezvény: négy nap, mely arról szól, hogy a könyvnek az olvasóhoz vezető útján a könyv megjelentetése csak az első lépés. A nagy titok abban áll, hogy ezt a – lehetőleg minél szebb kivitelezésű, a maga kategóriájában a lehető legszínvonalasabb és jól szerkesztett – terméket a lehető legszélesebb olvasóréteg számára kell hozzáférhetővé tenni. Ami egyet jelent a könyv és szerzője kellő pátyolgatásával, ha úgy tetszik, profi menedzselésével. A könyvnek kijár az exkluzív bemutató, mértékadó szaklapokban a recenzió. Az olvasó, ha azt tapasztalja, hogy szerzőit és könyveit a kiadójuk megbecsüli, úgy érzi, ez is csak őérte van.