Könyvek, amelyek nem vigyáztak magukra

Ágoston Attila, Csanda Gábor, H. Nagy Péter, Keserű József és Németh István(Fotó: MKKI)Pozsony. Nehéz feladat elé állította a Kalligram Kiadót a Magyar Intézet, amikor arra kérte, hogy legfrissebb kiadványaiból válasszon ki négyet, és azokat mutassa be a pozsonyi közönségnek. Elsősorban azért lehetett nehéz, mert a Kalligram idei könyvtermése is bőségesre sikeredett, s több műfajban is a közönség figyelmére számot tartható kötetek láttak napvilágot. Ágoston Attila, az est házigazdája elárulta, amikor a négy kiválasztott kötetet számba vette, először kicsit megijedt, mi is lesz az a közös szál, amelyre a bemutatón ezt a négy munkát fel lehet fűzni, hiszen annyira különbözőek. Nem véletlen, hogy Németh Zoltán kritikus a Kalligramot amőbának nevezte, amely minden művet magába szippant, ha nem vigyáz magára, mondta. A Magyar Intézetben csütörtökön bemutatott művek sem „vigyáztak magukra”, és nagy kár lett volna, ha nem így történik. Meglett a közös szál is, amely összeköti őket – sőt, több is akadt. Elsősorban az, hogy mind a négy szlovákiai magyar szerző munkája, másodsorban hogy valamennyi a társadalom- és irodalomtudomány műfaját gazdagítja. Csanda Gábor e két tényezőn kívül a közép-európaiságban látta még a közös nevezőt.

Elsőként – Csanda Gábor által – Fukári Valéria Egy régi alma mater című munkájával ismerkedhetett meg a közönség. A könyv a pozsonyi evangélikus líceum és teológiai akadémia működésének utolsó negyven évét dolgozza fel, 1882-től 1923-ig. Egy olyan intézmény történetét, amely Közép-Európa volt „kicsiben”, amely számos kiválóságot nevelt falai között, s amelyben „a szellem szabadságát mindenek fölé helyező liberalizmus volt az uralkodó”. Mészáros András A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona című munkáját Németh István mutatta be, s a mű értékeit méltatva kiemelte a szerző bevezető tanulmányát, amely, mint mondta, igazi eligazítást nyújt az 1918 előtti filozófiai oktatás kérdéseiben. Élvezetesen és igényesen megírt tanulmányokban boncolgat Benyovszky Krisztián egy évtizedek óta töretlen népszerűségű műfajt, a detektívtörténetet és annak közép-európai emléknyomait A jelek szerint című kötetében, amelyet a pályatárs, Keserű József kritikus hasonlóan élvezetes stílusú előadásában ajánlott a jelenlévők figyelmébe.

„Anikó könyvének nagy előnye, hogy rendkívüli módon inspirálja az újraolvasást” – jegyezte meg H. Nagy Péter Polgár Anikó Catullus Noster című tanulmánykötete kapcsán, amelyben a szerző a 20. századi magyar költészet Catullus-olvasatairól ad átfogó képet. H. Nagy lendületes előadása bizonyára többeket inspirált a kötet olvasására, illetve újraolvasására. Valamennyi, az esten bemutatott mű hiánypótló munka a maga nemében. Ez egy további közös nevező, amely miatt valóban érdemes kézbe venni és elolvasni őket.