Kié lesz az irodalmi Nobel-díj?

Stockholm. Az amerikai Philip Roth-ot, az izraeli Amosz Ozt, a szíriai Adoniszt vagy a perui Mario Vargas Llosát tartják esélyesnek az irodalmi Nobel-díjra azok a találgatások, amelyekből egyre több van, amint közeledik az idei Nobel-díjak bejelentésének időpontja.

A hagyományokhoz híven a Svéd Tudományos Akadémia, amely a Nobel-díj 1901-ben történt megalapítása óta minden esztendőben odaítéli a rangos díjat, ezúttal is hallgatásba burkolózik. Mindenkinek lehet tehát saját elképzelése.

Jonas Axelsson, az egyik legnagyobb svéd kiadó, a Bonnier igazgatója például csak azt veszi biztosra, hogy a tanúságtevő irodalomnak kedvez a széljárás. Az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy jónak tartja Amosz Oz esélyét, mivel gyakran lehetett már a múltban arra számítani, hogy háború áldozatául esett régiókban élő írókat fognak díjazni. Axelsson utalt arra is: Horace Engdahlnak, az Akadémia titkárának érdeklődését felkeltette a tanúságtevő irodalom azzal kapcsolatban, hogy 2002-ben a magyar Kertész Imrének, 2003-ban pedig a dél-afrikai J.M. Coetzee-nek ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat.

Az irodalmi Nobel-díj az egyetlen a Nobel-díjak közül, amelyről nem lehet előre pontosan tudni, hogy mely napon ítélik oda.

Axelsson szerint a cseh Milan Kundera és az amerikai Philip Roth is az idei esélyesek közé sorolható. Stephen Farran-Lee, a Norstedts kiadó szerkesztője szerint viszont a legesélyesebb amerikai író Joyce Carol Oates. Favoritnak azonban mégis Adonisz szír költőt és a török Orhan Pamukot, valamint a japán Murakami Harukit tekinti.

Mivel az Akadémia tavaly ugyancsak meglepte az egész világot Harold Pinter brit drámaíró kitüntetésével, valószínűleg idén sem marad el a meglepetés. A stockholmi irodalmi körökben emlegetett nevek közt van a svéd Tomas Tranströmer, a francia J.-M. G. Le Clezio, továbbá két asszony, az algériai Asszia Dzsebar és a brit Doris Lessing. A nemi hovatartozás különben nem olyan szempont, amelyet a svéd akadémikusok figyelembe vennének.