Mire számíthatnak a kirándulóhajók utasai árvíz esetén?

A kikapcsolódás, kirándulás egy kedvelt formája a sétahajózás. Többféle lehetőséget kínálnak az utasoknak, vannak egy-, két- és többhetes utak, Amszterdamtól egészen a Fekete-tengerig el lehet jutni hajóval. A megáradt folyókon azonban minden ilyen szolgáltatást felfüggesztettek a napokban. Egy szlovákiai utazási iroda alkalmazottja lapunknak elmondta, a Dunán közlekedő kirándulóhajók leálltak, hétfőn a bécsi kikötőben vártak a további utasításra. 

„Egy németországi partnercéggel van szerződésünk, lemondta az összes hajóutat. A hajók Passautól Budapestig közlekednek, majd vissza. A múlt héten még pénteken kellett volna felfelé indulniuk, de Pozsonyt elhagyva nem tudtak továbbmenni, Bécsben megrekedtek. Akinek tervben volt valamilyen kirándulás, azt hajó helyett busszal tudtuk eljuttatni az adott helyre és az utasok hazaszállítása is busszal történt” 

– fejtette ki hozzátéve, hogy a hajók még most is Bécsben állnak. A hajókirándulásokat az utazási irodák úgy szervezik, hogy a Dunán közlekedő hajó több városban megáll hosszabb időre, ahol városnézésre, fakultatív kirándulásra van lehetőség. A jelenlegi helyzetben az utasok nem folytathatták az utat, Bécsből Pozsonyba, Melkbe vagy Dürnsteinbe busszal tudtak eljutni. A Duna alacsony vízállása esetén ez egyébként is előfordul, tehát azt a szakaszt, amit nem lehet megtenni hajóval, busszal teszik meg. A hajókirándulásokat szervező cég biztonsági okokból ezt a megoldást találta a legjobbnak, ezen a héten biztosan nem indul már hajó.

Roman Berkes, a Szlovákiai Utazási Irodák és Utazási Ügynökségek Szövetsége (SACKA) elnöke a témával kapcsolatban kifejtette, azt, hogy a séta- vagy kirándulóhajóknak ilyen problémákkal kell szembenézniük, már jó előre lehetett tudni. 

„Mindenki, akit érintett a lehetséges árvíz veszélye, előre felkészült a szituációra, beleértve a hajókat is. Ahogy a repülők nem közlekednek viharos időkben, úgy a hajók sem indulnak el árvízveszélyben. A mostanihoz hasonló szituációk nem egyik napról a másikra alakulnak ki, ezért a hajóskapitányok tartják magukat az előírásokhoz. A turisztikai szolgáltatók figyelik az időjárás-előrejelzést, tehát szinte biztosan nem történhet meg, hogy az utasok egy séta- vagy kirándulóhajón rekednek” 

– húzta alá a szervezet elnöke. Szerinte ha feltételezzük, hogy mégis megtörténik egy ilyen rendkívül egyedi eset, amely nagyon sok faktortól, körülménytől függhet, akkor a legalapvetőbb lépés, hogy az utasoknak a kompetens hatóságok utasításait kell követniük, vagyis a rendőrség, a tűzoltók, a mentők rendeleteit. 

„Ezeknek a szerveknek vannak átfogó információi ugyanis az adott helyzetről. Ilyenkor a kirándulást szervező utazási iroda szerepe mellékes, hiszen az aktuális veszélyhelyzetre kell megoldást találni. Amikor a legnagyobb veszély elhárult, az emberek biztonságba kerültek, következhet a helyzet elemzése. Amennyiben kiderül, hogy az utasok nem kapták meg az ígért szolgáltatást, amiért fizettek, az utazási iroda részéről kártérítésre jogosultak” 

– hangsúlyozta. Az, hogy a kártérítés mértéke mekkora, Roman Berkes szerint attól függ, milyen szolgáltatásokat fizetett ki az utas és azok közül melyik valósult meg.