„… igazságkereső hittel élt”

A folyóirat megidézi a 100 éve született Szabó Gyula festőművész életét, művészetét. Kubička Kucsera Klára a művészettörténet és a művészeti kritika tükrében vizsgálja az életművet. Az idei Ünnepi Könyvhéten megismerkedhettünk azzal a nagymonográfiával, mely a Nap Kiadó gondozásában méltóan reprezentálja Szabó Gyula művészetét. Szabó H. Kinga Epizódok Szabó Gyula életéből címmel foglalkozik a művész hétköznapjaival, a feleség gyakran cseppet sem könnyű helyzetével. Megnyerőek, emberi „léptékűek” ezek az emlékek, akárcsak a Rákóczi Lajossal készített beszélgetés, melyben egy mecénás és műgyűjtő, Veney Lajos szerepével is megismerkedhetünk: fiatal korától (anyagilag és szellemileg) támogatta a művészt, s „rendületlenül hitt Szabó Gyula művészetében”. A folyóirat szépirodalmi rovatában Vankó Attila verseivel, Aich Péter Hero és Leander című elbeszélésével, valamint egy indiai író, Aniruddha Bahal A 13-as bunker című, rendkívül szókimondó, esetenként „szándékosan amerikai hangnemben” és az „amerikai utca nyelvén” íródott regényének néhány részletével ismerkedhetünk meg, Gálik Ivett fordításában. Közli a lap Csehy Zoltán tanulmányát Vergilius II. eclogájának utóéletéről, Árkádikus álom és kulturális emlékezet címmel. Alabán Ferenc írása az irodalomértés táguló területeit vizsgálja, az irodalmi kontextusok és a komparatisztika módszereinek alkalmazásával, újragondolásával. A kritikai rovatban Szalay Zoltán írt Kovács Magda legújabb, A gonosz asszony hagyatéka című könyvéről, melyben a kritikus szerint „a földhöz való hűség és költői szárnyalás: megőrzött hagyományok és korszerű szemlélet, a hét krajcáros nevetés gömöri varázsa köszön vissza”. Vendégkritikaként Rácz I. Péter írását olvashatjuk Vida Gergely Rokokó karaoke című verseskötetéről, a Tallózóban pedig Bárány Tibor írását közli a lap Umberto Eco Loana királynő titokzatos tüze című nagy sikerű regényéről. Bár a kritkus szerint a „remek részletek elvonják a figyelmünket a megoldatlanságokról”, ám „Loana királynő titokzatos tüze annak rendje és módja szerint foglyul ejti az olvasót”. A Múlt és emlékezet című rovat közli Szénássy Zoltán írását Jókai Mór utolsó éveiről, A Svábhegytől Nizzáig címmel. (zsolt)