Fiatal, dinamikus és felfedező

A Komáromi Jókai Színház Karamazov testvérek című előadásában Szvrcsek Anita és Tóth TiborDömötör Ede felvételeKiemelték továbbá felfedező funkcióját is: hangsúlyozva, hogy a programválogató-bizottságnak van orra a tehetségek megtalálására és felfedezésére. Példaként Schilling Árpád neve hangzott el. Esetében Nyitrát valamiféle ugródeszkaként lehet említeni: annak idején kezdőként mutatkozott be a Divadelná Nitrán, s ma nemzetközileg elismert színházi alkotó. Mint elhangzott, a szemle továbbra is ragaszkodik ehhez a szerepéhez (is), vagyis a kezdők, az új nevek vendégszerepeltetéséhez, „nemzetközi útnak indításához”. A fesztivál hat napja alatt kilenc országból tizenhárom társulat mutatkozik be, ezek közül nyolc külföldi, öt pedig hazai csapat.

Az is szóba került az ismertetőn, hogy ez a fiatal, dinamikus, előretekintő szemle „közepes fesztivál”, „Európa-közepes”. Azzal együtt, hogy „közepes-európai” (azaz: közép-európai), nagy európai témák kerülnek majd a világot jelentő deszkákra. Olyan problémák, mint az emigráció, az otthon elvesztése, valamint a régi rezsim maradványainak hatása és a szociális nyomor. Ám nemcsak a társadalmi problémák csapnak össze majd a színpadon, hanem – ahogy a tájékoztatón elhangzott – „az emberi kommunikáció milyenségének vizsgálata” is megnyilvánul majd az előadásokban.

S ha már ez a tizenhatodik évfolyam a „közepes” jegyében zajlik, az előadások a „közép” identitását keresik majd. A Divadelná Nitrára érvényesített szakszóval a „midentity”-t igyekeznek kikutatni – az angol middle, identity, entity kifejezések vegyítéséből született e mozaikszó.

A fesztivál idei évfolyama ezzel kapcsolatban újdonságot is hoz: történetében először jelentkezik saját produkcióval, a

Midentity című nemzetközi előadással, amely speciálisan a Divadelná Nitrára készül(t), Ján Šimko dramaturgiai irányításával. Hét közép-európai rendező választott magának egy-egy színészt, akik hét rövidebb monodrámában, a „midentity”-t kutató emberi történetükkel a közép-európai identitás mozaikját rakják ki, kelet és nyugat közös örökségének tükrében. A hazai részt Forgács Miklós, a magyar monodrámát pedig Balázs Zoltán rendezi.

A fesztivál fiatalosságát, nyitottságát, dinamikusságát, haladó szellemiségét rögtön a nyitó előadás is alátámasztja. A berlini Deutsches Theater Don Karlos (nem Carlos – a szerk. megj.) című darabját Nicolas Stemann rendezésében az elmúlt évadban a német nyelvterület legfigyelemreméltóbb színházi megnyilvánulásaként tartják számon. A Schiller-dráma német adaptációjának hősei korunk figurái, öltönyben, farmerben, színes ingekben és pólókban. Valamennyiüket a mások feletti uralkodni vágyás hajtja, cselekedeteik motorja a hatalom. Ám nem ez a legnagyobb újdonsága ennek az előadásnak, hanem hogy a néző nemcsak passzív szemlélő, hanem megfigyelt „objekt” is – rejtett kamerák és kivetítők figyelik és mutatják meg reakcióit, gesztusait, elgondolkoztatva azon, vajon napjainkban ki a megfigyelő és lesújtó nagy inkvizítor.

A fiatal Jan Klata, a nagy lengyel rebellis és „provokátor” Transfer! című projektjével a jaltai konferenciára kalauzolja el a nézőt. Azt a helyzetet, ahogy Sztálin, Roosevelt és Churchill milliók sorsáról döntenek, Klata úgy dolgozza fel, mint rockikonok koncertjét. Ugyanezt a provokatív vonalat viszik tovább az olaszok, a rimini Motus társulat, melynek tagjait – az erőszak természetrajzának vizsgálatára – Rainer Werner Fassbinder Pre-paradise Sorry Now című játéka inspirálta.

Videoművészetet és élő vetítést is alkalmaz Fragile! című előadásában a szlovén Matjaz Pograjc rendező. A darabot, amely az angliai kivándorlókról, ám elsősorban a lelki emigránsokról szól, az idei színházi fesztiválok „slágereként” emlegetik.

Magyarul is játszanak majd a fesztiválon: a mai magyarországi színházi élet egyik legeredetibb, nagy sikereket arató csapata, Pintér Béla és Társulata A sütemények királynője című előadásával vendégszerepel a Divadelná Nitrán (szeptember 23-án). Pintér Béla a következő szavakkal ajánlja az előadást a nézők figyelmébe: „Erőszak a családban – olvassuk az újságokban, látjuk a tévében, vagy hallunk róla a rádióban – Milyen szörnyű lehet! – gondolja az a néhány szerencsés, aki csak távolról hallott ilyesmiről. A többségnek azonban görcsbe rándul a gyomra, vagy azért, mert gyermekkori rémképek elevenednek meg e néhány szó hallatán, de az is lehet, hogy szülőként nem tiszta a lelkiismerete. Olyan is van, aki mindkét problémakörben érintett. Sőt! Ha elfogadjuk azt a tézist, hogy a szülőktől kapott nevelési modell olyannyira belénk ivódik, hogy a későbbiekben még akkor is hasonlóan bánunk gyermekünkkel, ha ez a módszer a terror eszközeitől sem riad vissza, és mi magunk gyermekként rengeteget szenvedtünk miatta; akkor szomorúan kell megállapítanunk, hogy ide tartoznak a legtöbben. Nekem szülőként tiszta a lelkiismeretem, mivel nincs gyerekem. A gyomrom azonban görcsbe rándul a fenti szó hallatán. Hősünk a hétéves Kosár Erika. Őt kell szeretni. Neki drukkoljanak! Győzni fog.

A nyitrai deszkákon a másik magyar darab a Komáromi Jókai Színház Karamazov testvérek című előadása lesz (ugyancsak szeptember 23-án), Martin Huba rendezésében.

A nyitó napon, a Don Karlos előadás után adják át a 2007-es színházi elismeréseket, a Dosky-díjakat. A nevezettek között van több vonatkozásban is a Szlovák Nemzeti Színház A gyertyák csonkig égnek című előadása: a darab nevezett az évad legjobb színházi előadása kategóriában, valamint rendezője, Roman Polák az évad legjobb rendezése kategóriában. Martin Hubát ugyanebben az előadásban nyújtott teljesítményéért a legjobb színészi alakítás kategóriában nevezték. Kanócz Zsuzsát a Nyitrai Andrej Bagar Színház Portia Coughlan című előadásának címszerepéért jelölték az évad legjobb színésznői alakítása kategóriában.

A Divadelná Nitrának több kísérőprogramja is van, egyebek között európai filmek szemléje is kiegészíti.